A 2008 tavaszán megkezdett deregulációs intézkedések következő eleme, hogy áprilistól a korábbi 149 helyett csak 66 tevékenységi körnél kell lefolytatni a telephely-engedélyezési eljárást – jelentette be Bajnai Gordon gazdasági miniszter.

Lényegesen egyszerűbb lesz a telephely-engedélyezési eljárás 2009. április 1-jétől, mivel számos tevékenység esetében lehetővé válik az üzleti tevékenység megkezdése a telephelyen a bejelentést követően, azonnal – mondta el Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A 2008-ban megkezdett deregulációs intézkedések folytatásaként az idén tavasztól 149, korábban engedélyezéshez kötött tevékenységi körből csupán 66 esetében szükséges a telephely-engedélyezés lefolytatása. Emellett az eddigi 60 napos ügyintézési határidő 30 napra rövidül, így jelentősen nőhet a magyar vállalatok versenyképessége. Az engedélyezési eljárás jövőbeli egyszerűsítése, gyorsítása céljából eljáró hatóságként a kistérségi jegyzőt jelöli ki a minisztérium, az eljárásban közreműködő szakhatóságokat pedig csak indokolt esetben vonják be az engedélyezésbe.

A bürokratikus terhek csökkentése új energiákat szabadíthat fel a gazdaságban, növelheti a vállalkozások versenyképességét, javíthatja eredményüket – húzta alá Bajnai Gordon. A miniszter hozzátette: a kormány célul tűzte ki, hogy a vállalkozók adminisztratív terheit 2012-ig 25 százalékkal csökkenti.

Bajnai Gordon emlékeztetett: a közigazgatási hatósági eljárás a következő évek során 22 munkanapról 20 munkanapra csökken 2011-ig, s ebben az ügyfél tájékoztatása is benne szerepel. Emellett az uniós pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő is 30 százalékkal lesz kevesebb, valamint a pályázatok átlagos átfutási ideje is 25-40 százalékkal rövidebb lesz. 2008-ban csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, s nőtt azok aránya, ahol sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. Ezenfelül az elmúlt évben a szakhatósági közreműködések száma is mintegy 25 százalékkal csökkent.

A miniszter hozzátette: 2009 tavaszán új mérési módszert vezet be a kormány, amelynek segítségével minden kormánydöntés esetében felméri, hogy az adott döntés milyen mértékű terheket ró a hazai vállalatokra.