Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a rendőrség nem a gyülekezési törvénynek megfelelően biztosította tavaly június 30-án, a Magyar Gárda per napján a Fővárosi Bíróság előtti területre bejelentett rendezvényt – írja közleményében a Országgyűlési Biztos Hivatala.

“Ha a rendőrség (2008. június 30-án) a rendezvényt a gyülekezési törvénynek megfelelően biztosította volna, akkor megfelelően tájékoztathatta volna (…) a szervezőt a közlekedés akadályozásával kapcsolatos problémáról és a lehetséges következményekről” – fogalmaz Szabó Máté az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében, amelyben összefoglalta az adott napon a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását tárgyaló Fővárosi Bíróság épülete előtti eseményekkel kapcsolatos álláspontját.

Tavaly június 30-án szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári per harmadik tárgyalási napját a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében. A Markó utcát a Bihari János és Nagy Ignác utca közötti szakaszon már kora reggel lezárta a rendőrség, s az intézkedést a tárgyalás végéig fenntartották. Mintegy hatvan, fekete egyenruhát viselő gárdista a Fővárosi Bíróság épületével szemben, a Xantus János középiskola előtt áll, ők szintén a kordonokon kívül várakozhatnak. A gárdisták a középiskola előtti járdán sorfalat alkottak és nem engedték, hogy a járókelők áthaladjanak. A rendőrök nem avatkoztak közbe.

A gárdisták az eset kapcsán azt a látszatot keltették, mintha tevékenyen részt vettek volna a rend biztosításában – jegyezte meg az országgyűlési biztos, aki a történtek miatt az ügyben hivatalból vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kért Budapest rendőrfőkapitányától.

Szabó Máté az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos legutóbbi döntésére utalva azt írja: a rendőrség alapvető alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelően értelmezze a gyülekezési törvényt, eljárása során pedig folyamatosan mérlegelje az alapjogokat és a közérdekű szempontokat.

A rendőrség tájékoztatásából ezzel szemben az derült ki – olvasható a közleményben -, hogy a BRFK nem hozott döntést és nem adott érdemi választ a bejelentésre. Nem volt tehát egyértelmű, hogy a bíróság épülete előtti “nem demonstratív jellegű várakozást” a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényként, avagy másként kezeli-e – szögezte le Szabó Máté. A biztos szerint általában nem jogsértő, ha a rendőrség hallgatólagosan veszi tudomásul a rendezvény bejelentését és nem hoz határozatot róla. A konkrét esetben azonban a jogbiztonság szempontjából aggályos a BRFK hallgatása, mert elmaradt annak vizsgálata, milyen hatással lehet a rendezvény a bíróság munkájára.

A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogának és szabadságának, így a környéken közlekedni kívánók mozgásszabadságának, önrendelkezési jogának sérelmével – szögezte le Szabó Máté, majd hozzátette: a helyszínen tartózkodók, a járókelők számára azonban nem volt világos például hogy hol és merre közlekedhetnek, ki végzi a biztosítást, melyik területet és pontosan miért zárták le.

Szabó Máté ombudsman felkérte az országos rendőrfőkapitányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket a bejelentések alaposabb kezelése, továbbá a rendezvények biztosítása érdekében, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a hasonló visszásságok – írja a Országgyűlési Biztos Hivatala.