Az Európai Bíróság elé citálja Brüsszel Magyarországot a vagyonátruházási illeték diszkriminatív alkalmazása miatt.

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy az Európai Bíróságnál támadja meg azt a magyar jogszabályt, amely a lakóingatlan vásárlása után fizetendő illetéket különbözőképpen állapítja meg, attól függően, hogy előzőleg egy másik ingatlan eladására Magyarországon vagy más uniós tagállamban került sor.

A kifogásolt magyar törvény értelmében egy hazánkban házat vásárló személynek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie, amit a lakóingatlan értékének meghatározott százalékában rögzítenek. Amennyiben lakóingatlanról van szó, és az adófizető a vételt megelőzően vagy utána eladja régi lakását és házát, az illetéket csak akkor vetik ki, ha az új szerzemény értéke meghaladja az előzőét. Ez azonban csak a Magyarországon eladott lakóingatlanokra érvényes. Ha valaki a magyarországi házvásárlás előtt vagy után egy másik tagállamban lévő tulajdonát értékesítette, a vagyonátruházási illetéket továbbra is az újonnan vásárolt ingatlan értékének meghatározott százalékában állapítják meg.

Ennek eredményeként – mutat rá a Bizottság – azok a személyek, akik Magyarországra költöznek és ezért eladják egy másik tagállamban lévő ingatlanjukat, hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az új lakás és házat vásárló magyarországi lakosokkal szemben. Brüsszel álláspontja szerint az illető személyek a magyar rezidensekkel megegyező elbírálásban kell, hogy részesüljenek, mivel a magyarhoz mérhető illetéket fizethettek már korábban, amikor külföldön ingatlant vettek. A magyar törvény így a Bizottság megítélése szerint korlátozzák az EU-ban lakó polgárok ahhoz való jogát, hogy szabadon mozogjanak és letelepedjenek egy másik tagállamban, és még közelebbről sértik a szabad munkavállalást és a letelepedés szabadságát.

A Bizottság ezt megelőzően tavaly június 26-án küldött indoklással ellátott véleményt Magyarországnak, ami a kötelezettség­szegési eljárás második szakasza volt, és miután a magyar hatóságok azóta sem módosították a vitatott törvényt, az eljárás harmadik szakaszában az Európai Bíróság elé utalták az ügyet.