Gyűlöletbeszéd - Többség szerint indokolatlan az alkotmánymódosítás

2009.03.25. MTI

A parlamenti vitában egyértelművé vált, hogy az Országgyűlés nem fogja megszavazni azt a kétharmados alkotmánymódosítást, amely a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb fellépés megteremtését tenné lehetővé. Az előterjesztés általános vitája kedden kezdődött.

Az MSZP-n kívül egyetlen párt sem támogatta a törvényjavaslatot. A Fidesz, a KDNP és az SZDSZ képviselője is azon a véleményen volt, hogy indokolatlan az alkotmány módosítása, mert a jelenleg hatályos törvények is lehetővé teszik a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést.

Salamon László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlöletre uszítás tilalma jelenleg is szerepel az alaptörvényben, az alapvető jogok egymáshoz való viszonyából, az emberi méltóság és a személyiség védelméből következően.

Véleménye szerint a kormány szeretné a negatív indulatok keltésére alkalmas megszólalások tilalmát sokkal nagyobb mértékben kiterjeszteni, ez pedig a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan mértékű korlátozását jelentene.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépés igenis szükséges és nem elégségesek a jelenleg hatályos jogszabályok. Hozzátette: szükséges a gyűlöletbeszédet a büntetőtörvénykönyvben is szankcionálni.

Közölte, továbbra is úgy gondolják, hogy a hatályos alkotmány rendelkezései mellett is lenne lehetőség a gyűlöletbeszéd elleni büntető rendelkezések megalkotására, de az Alkotmánybíróság (Ab) többségi álláspontja nem ez.

Bárándy Gergely elmondta, hogy a büntető törvénykönyvben szerepel a közösség elleni izgatás tényállása, ezt lehetne és kellene alkalmazni a gyűlöletbeszédre. A magyar bíróságok ezt a jogszabályt nem megfelelőképpen alkalmazzák, és ez az Ab álláspontja is - közölte.

Répássy Róbert (Fidesz) kijelentette: március 15-e után semmilyen törvény elfogadásához nem járulnak hozzá, amely a szólásszabadságot korlátozni kívánja. Mint mondta, a nemzeti ünnepen történt események önmagában éppen elegendő indokot szolgáltatnak arra, hogy ne támogassanak egy ilyen törvényjavaslatot.

Úgy vélte, hogy ez az előterjesztés a szólásszabadság megengedhetetlen korlátozását jelenti, ezért nem fogják megszavazni.

Szerinte az előterjesztés nem a valódi problémákat orvosolja, azaz azt, hogy nőtt a roma kisebbség elleni bűncselekmények száma.

Erre az alkotmánymódosítás nem eszköz, erre a büntetőjog szigorítása, súlyos elrettentő büntetések kilátásba helyezése lehet válasz - vélekedett.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) is azt mondta, hogy pártja nem támogatja az alkotmány módosítását, sőt helytelenítette azt.

Elmondta, meggyőződésük szerint a jelenleg hatályos rendelkezések alkalmasak arra, hogy ezeket a jelenségeket visszaszorítsák.

Azzal egyetértett azonban, hogy lehetne változtatni a fennálló bírói gyakorlaton.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
ALAPJOGOK
JOGALKOTÁS
GYŰLÖLETBESZÉD