A Zala Megyei Bíróság két közigazgatási perben is – az objektív felelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányellenessége megállapítása végett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.

A bíróság perbeli tényállásokhoz kapcsolódóan három okból vélte az Alkotmányba ütközőnek az objektív felelősség szabályozását:

  • A bíróság álláspontja szerint az objektív felelősség rendszere valójában szabálysértést dekriminalizál, sértve ezáltal a szabálysértési eljárásra is irányadó, az Alkotmányban rögzített ártatlanság vélelmének valamint a jogállamiságnak (a tisztességes eljárásnak) alkotmányos követelményét.
  • Az Alkotmányba ütközőnek vélte a bíróság, hogy a közigazgatási bírságolás mellett ugyanazon cselekményért – bizonyos büntetési korlátozásokkal – szabálysértési eljárás is lefolytatható, ugyanakkor nincs egyértelmű és világos szabályozás a párhuzamosan folyó eljárások elhatárolására. Mindez sérti a jogállamiság, a jogbiztonság alkotmányi előírását.
  • Úgyszintén a jogállamiság követelményébe ütközőnek ítélte a bíróság, hogy a jogszabály szerinti bírság mértékek a cselekmények tárgyi súlyához, a jogrendszer egyéb szankcióihoz, a társadalom átlagos jövedelmi viszonyaihoz valamint a lakosság teherviselő képességéhez képest irreálisan magasak, és fix összegben való megállapításuk nem teszi lehetővé a hatósági mérlegelést. (Mindez a tisztességes eljárás alkotmányos követelményét sérti.)

Amennyiben – akár bírói, akár a korábbi, az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára irányuló más indítványok alapján – az Alkotmánybíróság az ún. objektív felelősséget szabályozó jogszabályok alkotmányellenességét megállapítja, mindez nem hat ki a korábban jogerős határozatokkal kiszabott bírságokra. Azokban a perekben viszont, melyekben a bíróság az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte az Alkotmánybíróság kizárhatja az általa alkotmányellenesnek ítélt jogszabályok alkalmazását.