Vasárnap az MSZP kongresszusán nagy többséggel választották meg Bajnai Gordont kormányfőjelöltnek, a jelenlegi gazdasági miniszter a küldöttek 93 százaléka támogatta.

Bajnai a kongresszuson mondott beszédében kijelentette: megszorítások következnek, mert a magyar embereknek aközött kell választaniuk, hogy elveszítik az állásaikat vagy átmenetileg lemondanak a jövedelmük néhány százalékáról. A jelölt megerősítette, hogy egy évre vállalja a kormányfői posztot.

Az SZDSZ országos tanácsa 62:21 arányban úgy döntött: felhatalmazza a párt ügyvivői testületét, hogy támogathatja a jövendő kormányt abban az esetben, ha az előzetes várakozásoknak megfelelően tartják a kormányprogramot és a kormánylistát – mondta el Fodor Gábor pártelnök.

A döntésre reagálva a Fidesz ismét kiállt az előrehozott választások mellett, Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese pedig arra kérte Bajnait: a legégetőbb válságkezelő lépések megtétele után tegye lehetővé, hogy ősszel előrehozott választások legyenek.

Nem kell újra szavazni a kormányprogramról

A szocialista frakció már összegyűjtötte a szükséges aláírásokat, és várhatóan hétfőn vagy kedden be is nyújtja az Országgyűlésnek a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló határozati javaslatot. Szili Katalin házelnök a múlt héten nyilatkozott arról, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány lebonyolításáról még egyeztetniük kell a frakcióknak, mert nincs arra vonatkozó részletes szabályozás, miután ilyen a rendszerváltás óta nem fordult elő.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány formája határozati javaslat. Ennek előkészítését nem kell megelőznie bizottsági tárgyalásnak, és nem lehet hozzá módosítóindítványt benyújtani. Ha időkeretet határoz meg a Ház, akkor a parlamenti vita minimum tíz órán át tart. Konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásakor nem kell újra szavazni a kormányprogramról.

Bajnai Gordon életrajza:

1968. március 5-én született Szegeden.

1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt tanácsadójaként dolgozott. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója volt, 1999-től vezérigazgató-helyetteseként közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, eközben 2001-2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003-2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában.

2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt.

2007-2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.

2008. május 1. óta az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője.

2009. március végén mind az MSZP képviselőcsoportja, mind az SZDSZ ügyvivői testülete elfogadta Bajnai Gordon kormányfő-jelöltségét.