Az ombudsman ellenzi a Közérdekvédelmi Hivatal felállítását

2009.04.16. Jogi Fórum / Országgyűlési Biztos Hivatala

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa továbbra is a leghatározottabban ellenzi az úgynevezett Közérdekvédelmi Hivatal felállítását. Az új hivatal létrehozásáról szóló előterjesztés az ombudsman szerint igen súlyos alapjogi, valamint a jogállamisággal összefüggő kételyeket ébreszt.

Szabó Máté kiemelkedően fontosnak tartja a korrupció elleni fellépést, de az új hivatal helyett a már meglévők munkájának összehangolását, példamutatást, új mentalitást sürget.

Az ombudsman "A korrupció elleni küzdelem érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről" szóló előterjesztést minősítve elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelenlegi rendszer esetleges működési zavarait nem a meglévő intézményrendszer hatékonyságának növelésével, hanem új, kétes hatáskörű szervvel tervezik orvosolni. Ez a feladatok feldarabolódásával is járna, a hatáskörök megkettőzéséhez, azok összeütközéséhez, és indokolatlan versengéshez vezethet a hivatalok között.

A biztos szerint aggályos az is, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal vizsgálati jogosultságai parttalanok lennének: még bírói engedéllyel sem elfogadható, hogy egy közigazgatási szerv – az intézkedés pontos megnevezésétől függetlenül – házkutatást folytasson az Országgyűlés Hivatalában, akár a parlamenti frakcióknál is, a köztársasági elnöknél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéken, vagy éppen az Országgyűlési Biztos Hivatalában.

Jogállamban szokatlan megoldás, hogy egy állami szerv a hivatalból indított vizsgálatok álcája alatt fizetett állampolgári bejelentésekre (feljelentésre, besúgásra) alapozza a tevékenységét. Az ombudsman ugyanis gyakorlatilag ugyanis kizártnak tekinti, hogy egy ilyen hivatal akár egyetlen vizsgálatot le tudna folytatni a klasszikus értelemben vett "hivatalból történő elrendelés" alapján.

A statisztikák alapján várható ügyek száma messze nagyobb annál, amit a Hivatal a tervezett létszámmal, az elvárható szinten fel tudna dolgozni. Ez pedig az egyes ügyek közötti szükségszerű rangsorolást, szelekciót eredményezhet, ami egyúttal a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét is jelenti. Ráadásul a tervezetben nem szerepel semmiféle parlamenti kontroll, ami újabb kérdőjeleket vet fel. Az sem derül ki, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal milyen dátumtól vizsgálna ügyeket, és az előterjesztés adós maradt a korrupció-ellenes intézményrendszer hatékonyságát növelő javaslatokkal is.

Szabó Máté kétségesnek nevezi, hogy érdemi eredmény érhető-e el újabb és újabb panaszfórumok, hivatalok és ellenőrző szervezetek létrehozásával. Meggyőződése, hogy példamutatás és új mentalitás nélkül az új hivatalok a jogvédelemhez semmit nem tesznek hozzá.

Az országgyűlési biztos észrevételeit megküldte a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, az Állami Számvevőszék elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, a legfőbb ügyésznek. Amennyiben pedig az előterjesztés az Országgyűlés elé kerül, az érintett állandó bizottságok vezetőit külön is tájékoztatni fogja.

  • kapcsolódó anyagok
KORRUPCIÓ
OMBUDSMAN