Negyven éve nem volt olyan kevés emberölés Magyarországon, mint tavaly – 147 -, ugyanakkor emelkedett a személy elleni cselekmények száma, illetve a fiatal- és gyermekkorú elkövetők terhére róható erőszakos garázda cselekményeké – hangzott el a Legfőbb Ügyészség tavalyi statisztikáit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten hétfőn.
Harminc százalékkal nőtt az államigazgatás, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények aránya tavaly az előző évhez képest, ezen belül a vesztegetéseké 26,5 százalékkal, a hivatalos személy elleni erőszak 11 százalékkal. Továbbá 22 százalékkal nőtt a személy elleni cselekmények aránya és 13 százalékkal a gazdasági bűncselekményeké – mondta Nagy Tibor, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője.
Hozzátette: ugyanakkor felére csökkent a család, ifjúság és nemi erkölcs elleni cselekmények aránya, ezen belül 80 százalékkal a tiltott pornográf cselekményeké. Továbbá 15,5 százalékkal mérséklődött a közlekedési bűncselekmények száma, ezen belül 18,6 százalékkal az ittas vezetések aránya.
Az összes ismertté vált bűncselekmények száma tavaly 408 ezer volt, mintegy 20 ezerrel kevesebb az előző évinél. Ez a szám fél évtizede 400 és 450 ezer között ingadozik.
Tavaly összesen 147 emberölés vált ismertté, ez öttel kevesebb a 2007. évinél. Ehhez hasonlóan kevés csak 1966-ban volt, 148 áldozattal. 1980-ban, illetve a 90-es évek első felében mintegy kétszer ennyi emberölés volt Magyarországon.
Tavaly az ügyészségekre egymillió 150 ezer ügy érkezett, az összesen 1.612 ügyészre 710 ügy jut. A Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője szerint mintegy 60 fős létszámbővítés lenne indokolt az ügyészi karban. Az ügyészség tavaly 31,6 milliárd forintból gazdálkodott, ennek 87 százaléka volt bérköltség.
Az ország bűnügyi fertőzöttségét tekintve a fővárosban a legrosszabb a helyzet, ahol százezer lakosra 6.304 bűncselekmény jut. Ez az arány Hajdú-Bihar megyében 6.166, ugyanakkor a sor végén álló Békés megyében 2.653. Tavaly a rendőrség 560 ezer bűncselekmény nyomozását fejezte be, ennek kevesebb mint egyharmadánál, 178 ezernél volt vádemelés, ugyanakkor 65 százalékában, mintegy 364 ezer esetben megszüntették a nyomozást.
Nagy Tibor újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ez az arány évek óta hasonló, az okok között pedig megtalálható az ismeretlenül maradt tettes, csakúgy mint a hiányos bizonyítékok.
Tavaly 96.629 személlyel szemben emelt vádat az ügyészség, 91.530-ról határoztak a bíróságok és 85,274-gyel szemben szabtak ki büntetést vagy intézkedést.
Az ügyészi váderedményesség 96,5 százalékos volt. Az ügyészi fellebbezésekről ugyanez nem mondható el, az első fokú, súlyosításra vagy megalapozatlanságra irányuló ügyészi fellebbezések 32 százaléka volt eredményes a másodfokú bíróság előtt, a másodfokú ügyészi fellebbezéseké pedig 59 százalékban a harmadfokú bíróságok előtt.
A büntetőeljárások 46 százaléka egy éven belül befejeződik, három évnél tovább pedig 15 százaléka tart – hangzott el.
