Belső piac, menekültügy, áruk szabad mozgása, mezőgazdaság, távközlés – Az idei évben már öt alkalommal keresték meg a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bíróságot.
C-25/09 Sió-Eckes / Fővárosi Bíróság / 2009. január 19. / Belső piac
A Sió-Eckes Kft. a közösségi zöldség-gyümölcs feldolgozóipari támogatási rendszerben jóváhagyott feldolgozóként, támogatott feldolgozói szerződés alapján vásárolt fel őszibarackot, amelyből őszibarack velőt állított elő. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egy a vállalkozásnál lefolytatott ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy a cég nem volt jogosult a feldolgozóipari támogatásra, mivel az a hatóság álláspontja szerint a közösségi jogszabályok alapján csak akkor járt volna, ha a feldolgozott gyümölcsből egész vagy darabolt, tartósított őszibarackot állítottak volna elő. Márpedig a Sió-Eckes által előállított termék nem darabolt, hanem mechanikai úton finoman passzírozott. A cég a Fővárosi Bíróság előtt vitatja a hatóság álláspontját, az ügyben eljáró bíró pedig azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az őszibarack velő előállítója a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatásáról szóló közösségi jogszabályok alapján jogosult-e feldolgozóipari támogatásra.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-31/09 Bolbol / Fővárosi Bíróság / 2009. január 26. / Menekültügy
B. N. palesztin nő férjével együtt 2007 januárjában vízummal érkezett a Gázai övezetből Magyarországra, ahol tartózkodási engedélyt kért és kapott a magyar idegenrendészeti hatóságtól. Mivel a Fatah és a Hamasz közötti összecsapások miatt tartózkodási engedélyének meg nem hosszabbítása esetén sem szeretett volna visszatérni a Gázai övezetbe, ezért 2007 júniusában menedékkérelmet terjesztett elő. E kérelmet a magyar menekültügyi hatóság elutasította arra hivatkozva, hogy a kérelmező a menekültekről szóló Genfi Egyezmény alapján nem tekinthető menekültnek. A magyar hatóság ugyanakkor megállapította, hogy a kérelmező az emberi jogait súlyosan sértő bánásmódnak lenne kitéve a Gázai övezetben, ezért tekintetében kiutasítási tilalmat rendelt el. A kérelmező szerint azonban a Genfi Egyezménynek a palesztin menekültekre vonatkozó különös rendelkezései értelmében őt, mint az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) működési területén kívül tartózkodó palesztint automatikusan megilleti a menekültként való elismerés joga. A jogvitában eljáró Fővárosi Bíróság lényegében arra vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a Genfi Egyezmény rendelkezéseinek az Európai Unióban történő egységes alkalmazása céljából elfogadott közösségi menekültügyi irányelv alapján az érintett palesztin kérelmező jogosult-e menekültként való elismerésre vagy az irányelv szerinti más védelemre.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-108/09 Ker-Optika / Baranya Megyei Bíróság / 2009. március 23. / Áruk szabad mozgása
A Baranya Megyei Bíróság arról kérdezi az Európai Bíróságot, hogy ellentétes-e az áruk szabad mozgásának elvével az a magyar jogszabály, amely nem teszi lehetővé a kontaktlencse Interneten keresztül történő forgalmazását.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-133/09 Uzonyi / Fővárosi Bíróság / 2009. április 8. / Mezőgazdaság
A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerekről szóló közösségi rendeletet végrehajtó FVM rendelet 2007. július 15-ig hatályos rendelkezései alapján csak annak a cukorrépa-termelőnek járt elkülönített cukortámogatás, aki saját maga szállította be feldolgozásra a cukorrépát. E szabályozás kizárta a támogatásból azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem közvetlenül szerződtek a cukorgyárral, hanem integrátorral kötöttek termeltetési szerződést, aki az általa integrált termelők területei után rendelkezett szállítási joggal. A jelen ügyben a termesztett cukorrépáját integrátor útján beszállító termelő 2006 folyamán elkülönített cukortámogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Kérelmét azonban elutasították, mivel répaszállítási joggal maga nem, csak integrátora rendelkezett. A jogvita a Fővárosi Bíróság elé került, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi rendelet 2006. december 31-ig hatályban volt azon rendelkezéséből, amely szerint a „támogatás megítéléséről tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján döntenek”, következik-e, hogy a támogatásra való jogosultság szempontjából nem lehetett volna különbséget tenni a termelők között aszerint, hogy saját maguk vagy integrátor útján szállították be a cukorrépát feldolgozásra.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-143/09 Pannon GSM / Fővárosi Bíróság / 2009. április 23. / Távközlés
A távközlési piacon az egyetemes szolgáltatók (pl. Magyar Telekom) biztosítják, hogy a távközlési alapszolgáltatások az ország egész területén, megfizethető áron elérhetőek legyenek. Az ilyen szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatók sok esetben a normál piaci árnál alacsonyabb áron nyújtják, amiből így veszteségeik keletkeznek. E veszteségek kompenzálására hozták létre az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát, amelybe a piaci alapon tevékenykedő szolgáltatók teljesítenek befizetéseket. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2004 decemberében kelt határozatában egy az egyetemes szolgáltatási irányelvvel még nem harmonizált magyar jogszabály alapján állapította meg a Pannon GSM által a 2003-as év tekintetében a Kasszába befizetendő hozzájárulások összegét. A Pannon GSM azt állítja, hogy a befizetendő összeget már az egyetemes szolgáltatási irányelv rendelkezései alapján kellett volna meghatározni. A jogvitában eljáró Fővárosi Bíróság elsősorban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a Pannon GSM fizetési kötelezettségének megállapításakor alkalmazni kellett volna-e az irányelv szabályait, illetve, hogy milyen összegű támogatásra tarthatnak igényt az egyetemes szolgáltatók.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
