A június 7-ei európai parlamenti (EP) választás lebonyolításának szabályait több törvény és minisztériumi rendelet határozza meg.

Az alkotmány azt rögzíti, hogy a köztársasági elnök tűzi ki az európai parlamenti választás időpontját. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. (Ez az úgynevezett passzív és aktív választójog.)

Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, illetőleg eltiltották a közügyek gyakorlásától, szabadságvesztés-büntetését tölti vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

Az EU más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára nem választható akkor sem, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Az alkotmány meghatározza a választás alapelvét is: az EP képviselőit a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Az alkotmány rendezi azt is, hogy az EP-képviselők választásának rendjét kétharmados törvényben kell szabályozni.

Az EP tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény rögzíti, hogy a választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, a választáson az egész ország egy választókerületet alkot.

A választópolgár az EU-nak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát. Választójogát gyakorolhatja minden magyar választópolgár, ha nem jelezte másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint az EU más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozott arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni és magyarországi lakóhellyel rendelkezik.

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt akár közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A törvény azt is rögzíti, hogy a választópolgár egy listára szavazhat.

A törvény rendelkezik a mandátumkiosztás módjáról is, ez az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A választások további szabályait a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) foglalja össze. Ez rögzíti a választási eljárás alapelveit is, ezek: a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, az önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. További alapelv a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, valamint a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

Emellett a Ve. foglalkozik a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással, a szavazatok összesítésével, a szavazatszámlálással és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a választással: rögzíti a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.

A törvények mellett több miniszteri rendelet is meghatározza a választási eljárás egyes részletszabályait. A 32/1996. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet szól a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről, a 10/1998. BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról. A 6/2009. önkormányzati minisztériumi (ÖM)rendelet a választási eljárásról szóló törvény EP-választáson történő végrehajtásának szabályait foglalja össze, a 16/2009. ÖM-rendelet pedig a választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szól. A 7/2009. ÖM-rendelet az EP-választás költségeinek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét rögzíti.