Szocialista-szabad demokrata támogatással, ellenszavazat nélkül javasolta általános vitára a parlament alkotmányügyi bizottsága a büntető jogszabályok szigorításáról szóló javaslatokat hétfői ülésén.

A büntetőeljárásról szóló törvény átfogó módosítását célzó javaslat elsősorban az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét szolgálja többek között a tárgyalásról lemondásra, a bíróság elé állításra és a tárgyalások előkészítésére vonatkozó változtatásokkal, illetve a tárgyalási őrizet intézményének létrehozásával.

A tárgyalásról lemondásnál például a javaslat szerint, ha a vádlott beismer, megállapodás születhet a vádhatóság és a védelem között a tényállásról, annak minősítéséről, illetve a kiszabható büntetés szélső határairól, a 8 évnél súlyosabbnak nem minősülő cselekmények esetén. A bíró e megállapodás alapján tárgyalás, bizonyítás nélkül szabja ki az ítéletet.

Változnak az előzetes letartóztatás szabályai is, a súlyos, legalább 15 éves szabadságvesztéssel büntethető cselekmények esetén a jelenlegi 3 évről 4-re növekedne a letartóztatás időtartama. Ezzel kapcsolatban Hankó Faragó Miklós szabad demokrata képviselő elmondta, hogy a javaslattal általában egyetértenek, de az előzetes letartóztatás szabályait felül kellene vizsgálni, ugyanis nagyon sokszor teljesen indokolatlanul rendelik el vagy hosszabbítják meg, ez teljesen mechanikusan történik, és nem egyszer az a célja, hogy a fogva tartottat megtörjék, és beismerő vallomásra bírják.

Bárándy Gergely szocialista képviselő arról beszélt, hogy az előzetes letartóztatás bírói gyakorlata az, ami nem megfelelő, ezt azonban törvényi módosítással nehéz megváltoztatni, ehhez szemléletváltozás kellene a bíróságokon.

A büntető törvénykönyv módosítását célzó javaslatról a bizottsági ülésen a szaktárca munkatársa elmondta: egyrészt súlyos bűncselekmények szigorúbb elbírálására, részben pedig egy “sértettorientált” büntetőpolitika kialakítására irányul. A szigorítás elsősorban az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelentkezik, ugyanis a javaslat szerint ezeket kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel lehetne sújtani, de a pénzbüntetés alsó és felső határa is a többszörösére emelkedik. A jelenlegi 3 ezertől 10 millióig terjedő értékhatár 75 ezertől 108 millióig terjed, amennyiben hatályba lép a módosító javaslat.