Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtöki ülésén úgy döntött, nem ad ki állásfoglalást a rendőrség megkeresésére. Bencze József országos rendőrfőkapitány azért fordult a testülethez, hogy az értelmezze: kik, vagy mely szervezetek tarthatnak választási gyűlést, és lehet-e választási gyűlést szervezni nem a kitűzött szavazásnak megfelelő kampány céljából.

A főkapitány Szigeti Péternek, az OVB elnökének írt levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárási törvény szűkszavúan rendelkezik a választási gyűlésekről. Mint emlékeztetett rá, a választási gyűlések nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá, és a rendőrségnek tett előzetes bejelentés nélkül is megtarthatóak.

“Időről időre kérdésként merül fel, hogy a közterületen tartandó, a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának gyakorlása körébe illeszkedő, jellemzően politikai tartalmú rendezvények a választási eljárási törvény hatály alá sorolhatók-e, ilyen módon kivonva ezeket a rendezvényeket a gyülekezési törvény alkalmazásának köréből” – írta a főkapitány.

Bencze József azt kérte, az OVB foglaljon állást: kik vagy mely szervezetek tarthatnak választási gyűlést. Hozzátette: a rendőrség értelmezése szerint választási gyűlést a jelölő szervezetek tarthatnak.

A főkapitány levelében azt is írta: nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, ha valaki kampányidőszakban választási gyűlést szervez nem a kitűzött szavazásnak megfelelő kampány céljából.

Hozzátette: a rendőrség értelmezése szerint “fogalmilag kizárt EP-választási kampány részének tekinteni olyan közterületi politikai akciót, amely nem az EP-választásokkal kapcsolatos, amelynek célja nem az EP-választási program ismertetése és az EP-választási jelölt népszerűsítése, hanem más, esetleg (bel)politikai cél elérése”. A rendőrség szerint ezen az sem változtat, ha a politikai akcióban olyan személy is részt vesz, azon felszólal olyan, aki később jelöltté válik a konkrét választáson.

Az OVB hosszas vitát folytatott a kérdésben, vitatták azt, hogy kell-e állásfoglalást kiadni az ügyben. A testület több tagja úgy vélte, hogy téves a rendőrség szűkítő jogértelmezése arról, hogy választási gyűlést csak a jelölő szervezetek tarthatnak.

Vejkey Imre (KDNP) szerint azért nem kell állásfoglalást kiadniuk, mert azzal a testület kétharmados törvények érzelmezésébe bocsátkozna. Halmai Gábor, a testület választott tagja ezzel szemben indokoltnak tartotta volna a jogértelmezés kiadását, tekintettel arra, hogy ha a rendőrség nem kap választ a kérdéseire, akkor maga fogja értelmezni a jogszabályokat, mégpedig úgy, ahogy leírta.

Novák Előd, a Jobbik delegáltja szerint nem kell állásfoglalást kiadni a kérdésben, mert nem lehet és nem is kell korlátozni a jogot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a rendőrség “kötélen rángatva, a gyülekezési jog korlátozására” használja fel a testületet azzal, hogy állásfoglalást adat ki vele.

A testület végül úgy döntött, nem ad ki állásfoglalást az ügyben. A főkapitánynak küldött válaszukban ugyanakkor arra hívják fel Bencze József figyelmét, hogy az OVB erről szóló vitája értékes szempontokat tartalmaz a kérdés megítéléséhez, ezért a levélhez mellékelik annak jegyzőkönyvét is.