A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat célja a közbiztonság erősítése, valamint a büntetőeljárások gyorsítása – mondta Avarkeszi Dezső igazságügyi minisztériumi államtitkár a javaslat általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben.

Elmondta azt is: a törvény módosítása az előzetes letartóztatás abszolút, felső határidejét az eddigi három helyett négy évben határozza meg, ha a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás.

A bizonyítás bonyolultsága indokolja az előzetes letartóztatás felső határidejének növelését – tette hozzá.

Mint kiemelte, a kormánynak feladata, hogy olyan jogszabályi változtatásokat javasoljon, amelyekkel a büntetőeljárásokat gyorsíthatja.

Az államtitkár elmondta: a javaslat megteremti egy olyan jogintézmény alapjait, amely lehetővé teszi, hogy az ügyész és a terhelt megállapodhasson a tényállásról, a cselekmény jogi minősítéséről és a büntetésről. Ezért a javaslat a “lemondás a tárgyalásról” külön eljárás szabályait bővíti – tette hozzá.

Kiemelte azonban: a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetőkkel szemben nem indokolt a büntetőeljárás egyszerűsítése.

Hangsúlyozta azt is: a javaslat a vádlott megjelenési kötelezettségének teljesítése érdekében bevezeti a tárgyalási őrizetet, amely akkor lép életbe, ha a vádlott a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a bíróságon, és az elővezetése sem jár sikerrel.

Avarkeszi Dezső elmondta: az előterjesztés módosítja a bíróság elé állítás szabályait is. Jelenleg az ügyésznek 15 nap áll rendelkezésére, hogy meghatározott bűncselekményi körben összegyűjtse az összes bizonyítékot, és a terheltet a bíróság elé állítsa. A javaslat ezt a 15 napos határidőt módosítja 30 napra – tette hozzá.

Mint mondta, a jelenlegi szabályozás szakít azzal, hogy az ügyész utólagos törvényességi felügyeletet lát el, ehelyett az ügyész egyik fő tevékenységeként a nyomozás irányítását jelöli meg.

A pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a javaslat gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a büntetőeljárást.

Szigorítás az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél

A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat elsősorban az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelentene szigorítást – mondta Avarkeszi Dezső.

Kiemelte: bár az erőszakos bűncselekmények száma nem mutat emelkedő tendenciát Magyarországon, azonban a kormánynak növelnie kell az emberek biztonságérzetét. Ezért indokol a Btk. szigorítása – tette hozzá.

Mint mondta, az előterjesztés elsősorban az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelentene szigorítást, ugyanis kikötné, hogy ezeket kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel lehetne sújtani.
A javaslat bevezeti az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát, ez azokra a bűnözőkre vonatkozik, akik harmadik alkalommal követnek el erőszakos bűncselekményt.

Hozzátette: az előterjesztés az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmények elkövetése esetére a jelenlegi 15 évről 20 évre emeli a szabadságvesztés felső határát.

Hangsúlyozta azt is: a javaslat módosítja a hivatalos személy elleni erőszak tényállását, és emeli az intézkedő rendőrrel vagy pénzügyőrrel szembeni elkövetés büntetési tételét.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat szélesebb védekezési jogkört biztosít a megtámadottnak. Hozzátette: felmentő ítélet hozható azzal szemben, aki ijedtségből vagy a menthető felindulásból túllépi az elhárítás szükséges mértékét.

Avarkeszi Dezső közölte: az előterjesztés bevezeti a megelőző jogos védelem intézményét is.

Mint kiemelte, a javaslat hatékonyabb védelmet nyújt a védekezésre képtelen személyek számára, mivel súlyosabban bünteti, ha az emberölést vagy az önbíráskodást a védekezésre képtelen személyek ellen követik el.

Hangsúlyozta: a javaslat jelentősen emeli a kiszabható pénzbüntetés alsó és felső határát, így az új alsó határ 75 ezer forint, a felső pedig 108 millió forint lenne.

A törvényjavaslat fokozott szigorral kíván fellépni az erőszakos, többszörös visszaeső bűnelkövetők ellen, valamint nagyobb védekezési jogot biztosít annak, akit jogtalan támadás ér – mondta az államtitkár.