Kevesebb mint nyolcvan országban maradna nagykövetsége Magyarországnak, a diplomáciai hálózat karcsúsításától évi kétmilliárd forintos megtakarítást remél a Külügyminisztérium – mondta Balázs Péter szerdán Budapesten. A külügyminiszter arról is beszélt: a tárca értékesítené külföldi ingatlanjai egy részét is.

“Magyarországnak ma 118 külképviselete van. Szeretnénk ebből egy fenntartható, hatékony, az ország teherbíró képességével összhangban álló hálózatot kialakítani. Én azt gondolom, hogy 80 alatti országban kéne jelen lennünk nagykövetséggel. Egy tucat, de lehet, hogy több főkonzulátust kéne fenntartanunk” – mondta Balázs Péter a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatóján. A miniszter hozzátette: a főkonzulátusok közül 5-6 a szomszédos országokban lenne. Mintegy hét képviselet működne a nemzetközi szervezetek mellett – mutatott rá. Összesen nagyjából száz külképviselete maradna Magyarországnak – emelte ki. A kormányzat hamarosan meghozza a döntést, a kérdésben tájékoztatják az Országgyűlés külügyi bizottságát is. Egy-két héten belül meglesz a végső döntés. Ezt követően írásban tájékoztatják az érintett országokat – fűzte hozzá.

Balázs Péter arról is beszélt, hogy a megszűnő képviseleteken dolgozó munkatársakat “hazahozzák”, “mindenkiről személy szerint gondoskodunk”. A takarékossági csomag részeként már korábban megszületett a döntés arról, hogy a külszolgálati dolgozók fizetését 5,5 százalékkal csökkentik. Emellett értékesítenék a külföldi ingatlanok egy részét, ebből 8-15 milliárd forint bevétel lehet – tette hozzá. “Elég nagy tartalékokat sikerült feltárni a külföldön lévő ingatlanok tekintetében. Az ingatlanok egy része magyar tulajdon, és ha jól gazdálkodunk vele, ezekből elég sokat el tudunk adni” – mondta Balázs Péter.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a pénzügyminiszterrel együtt sikerült összhangot teremteni a feladatok és a rendelkezésre álló források között: a pénzügyi tárca visszatéríti a külügy árfolyam-veszteségét, emellett megfelelő technikai megoldásokat találtak arra, hogy rendben tudja fizetni Magyarország a nemzetközi tagdíjakat – tette hozzá. A Külügyminisztérium gazdasági problémái nem súlyosabbak, mint bárhol másutt, annyi a különbség, hogy a tárcának az egész világon vannak érdekeltségei, és a fizetések egy jelentős részét devizában kell teljesíteni – hangsúlyozta a tárcavezető.