Elkészült a magyar jelnyelvi törvény tervezete, jelenleg a közigazgatási egyeztetése zajlik, és két héten belül az Országgyűlés elé kerülhet – közölte Horváth Péter, az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára szerdán Budapesten.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ- egyezmény – amelyhez Magyarország két éve csatlakozott – a jelnyelvet önálló nyelvnek ismeri el, biztosítja a jelnyelv tanulásának, a jelnyelven történő tanulásnak és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a jogát – mondta Horváth Péter az általános ombudsman hivatala által a témában szervezett kerekasztal-beszélgetés sajtótájékoztatóján.
Az egyezményhez való csatlakozás további eredményei között említette, hogy az elfogadás előtt álló új Polgári Törvénykönyv szerint megszűnik a kizáró gondnokság, a korlátozó gondnokság megmarad és új elemként megjelenik a támogatott döntéshozatal intézménye. Ennek lényege – mint magyarázta -, hogy az érintett emberek döntési jogukat megőrzik, de ezen joguk gyakorlásához támogató személy segítségét kaphatják.
Horváth Péter véleménye szerint, ha az egyezményhez nem csatlakozott volna Magyarország, valószínűleg kevesebb eredménnyel lehetett volna a módosítást elérni.
Marianne Schulcze, az egyezmény osztrák végrehajtását felügyelő független civil testület elnöke szorgalmazta, hogy Magyarországon is álljon fel egy monitoring civil testület. Egyben felajánlotta együttműködését a jövőbeni szervezettel.
Szabó Máté általános ombudsman az “Emberi méltóság korlátok nélkül” sorozat részeként a fogyatékossággal élő személyek alkotmányos jogainak érvényesülését vizsgáló projektet indított “Méltóképpen másképp” címmel. Az egy éven át tartó munka második szakmai programjaként a szakemberek a fogyatékossággal élők hétköznapjait megnehezítő, illetve megkönnyítő szabályokat vitatták meg. Az első alkalommal a fogyatékossággal élők közéleti-társadalmi esélyegyenlőségének előmozdításáról tartottak kerekasztal-beszélgetést.
