Az internetfelhasználók világszinten 1,5 milliárdos táborából 300 millió fő a 27 európai uniós tagállam valamelyikének állampolgára. Az Európai Unióban végrehajtó szerepet betöltő Európai Bizottság tegnap közzétett, az internet szabályozásával foglalkozó stratégiai dokumentuma fokozott átláthatóságot és többoldalú elszámoltathatóságot sürget.

Jelenleg az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers ( ICANN ) elnevezésű, az Egyesült Államok területén működő magánszervezet felel az internet főbb elemeinek koordinálásáért. A Bizottság egyetért azzal, hogy az internet működésének napi szintű irányítását továbbra is magáncégek végezzék, amennyiben azok elszámoltathatók és függetlenek. A Bizottság továbbá úgy gondolja, hogy az internettel – különösen annak nyílt jellegével vagy biztonságával – kapcsolatos döntéseket átlátható és adott esetben elszámoltatást is lehetővé tevő módon kell meghozni, hiszen azok az egész világot érintik. Az ICANN jelenleg az amerikai Kereskedelmi Minisztériummal kötött ún. közös projektről szóló megállapodás alapján működik, amely 2009. szeptember 30-án lejár. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az internet jövőbeli szabályozásának tükröznie kell, hogy időközben a világháló mennyire központi szerephez jutott minden ország életében.

Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős európai biztos elmondta: „Az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers sorsa hamarosan történelmi fordulóponthoz ér. A kérdés az, hogy teljes mértékben független és a világ internetfelhasználói előtt elszámoltatható szervezetté válik-e. Az európaiak erre számítanak és meg is fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy ez így történjen. Az Egyesült Államokat arra kértem fel, hogy az Európai Unióval közösen tegyen meg minden erőfeszítést ennek megvalósításáért.”

Az ICANN és az amerikai kormány között létrejött kétoldalú megállapodás 2009 szeptemberében esedékes lejárata kapcsán a Bizottság megállapította, hogy ennek a magánszektorbeli kezdeményezésnek továbbra is kulcsszerepet kell betöltenie, ám a működési szabályokat nemzetközi szinten folytatott párbeszéden alapuló világos iránymutatásokban kell meghatározni. Például amennyiben az ICANN látja el az egyedi domainvégződések bevezetésének felügyeletét (ez annyit jelent, hogy egy adott weblap esetében a „.com” a pontot követően helyettesíthető bármivel, azaz „.bármi” lehet), akkor világos iránymutatások meghatározását követően a külvilág felé nyitott módon kell működnie. Az EU meggyőződése továbbá, hogy az internet jövőbeli szabályozásának kidolgozása során figyelembe kell venni olyan alapelveket, mint az emberi jogok és a szólásszabadság tiszteletben tartása, illetve az internet stabilitásának és biztonságának megóvása.

A Bizottság az általa közzétett, „Az internet szabályozása: a következő lépések” című közleményben javaslatokat fogalmazott meg az internet szabályozásának nyíltabbá, átláthatóbbá és befogadóbb jellegűvé tételére. A fő célkitűzés tehát az elszámoltathatóság elérése, értve ezalatt mind a belső elszámoltathatóságot (az ICANN döntéshozó szervei és általános szervezeti felépítése), mind pedig a nyilvános elszámoltathatóságot (a világ valamennyi országával szemben érvényesülő többoldalú elszámoltathatóság). Ez azt is jelenti, hogy a szabályozási szervek döntései által érintettek számára biztosítani kell a független bíróság előtti fellebbezés lehetőségét. A Bizottság azt is javasolta, hogy a hálózat irányítását állami hatóságok által meghatározott keretek között működő magánszervezetek végezzék, de a napi működést illetően a kormányoknak ne legyen beavatkozási joguk.

Az ICANN 1998-as megalapítása óta egyedül az amerikai kormány van olyan helyzetben, hogy a szervezet által követett politika és a szervezet tevékenységei tekintetében formális felügyeletet gyakorolhat. Mivel a szervezet működését megalapozó megállapodás hamarosan lejár, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ICANN-nek a továbbiakban az egész világ előtt, azaz nem csak egyetlen kormány előtt, hanem az internetet használó közösség egésze előtt elszámoltathatóvá kell válnia. A felvetés indokoltságát az is alátámasztja, hogy a következő egymilliárd internetfelhasználó főleg a fejlődő országok lakosai közül fog kikerülni. A Bizottság kijelentette, hogy nemzetközi partnerek bevonásával az EU-nak tárgyalásokat kell kezdeményeznie ezekről a kérdésekről, illetve az internet előre nem látható rendszerhibákkal vagy szándékos támadásokkal szembeni ellenálló képességét fokozó lehetséges módozatokról.

A Bizottság szakpolitikai javaslatai meg kívánják erősíteni a magánkezdeményezések szerepét és annak biztosítására törekednek, hogy az internet továbbra is az innováció, a szólásszabadság és a gazdasági fejlődés motorja lehessen.

Háttér

Az EU mindig is az internet szabályozásával kapcsolatos nemzetközi tárgyalások élharcosának számított. Többek között részt vett az ICANN 1998-as létrehozásában is. A 2003 és 2005 között megtartott információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) keretében a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom részvételével határozták meg azokat a legfontosabb alapelveket, amelyeket az internet közérdekkel összhangban történő irányítása és koordinálása érdekében figyelembe kell venni. Az EU a magánszektor irányító szerepének fontossága, valamint az érintettek széles körének a szakpolitikai döntéshozatalba való mindenre kiterjedő bevonása mellett az internet folyamatos biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében szállt síkra.

„Az internet szabályozása: a következő lépések” című bizottsági közlemény a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/internet_gov/index_en.htm

Viviane Reding biztos az internet szabályozásának jövőjével kapcsolatos nézeteit nemrégiben videoüzenet formájában fejtette ki (lásd IP/09/696 ):

http://ec.europa.eu/commission_barroso/reding/video/text/message_20090504.pdf

Az Európai Bizottság ezenkívül előterjesztette az internet fejlődésének egy másik igen fontos vonatkozásával, „a tárgyak internetével” kapcsolatos cselekvési tervét is: lásd IP/09/952 .