Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. június 16-án elfogadott határozatában megállapította, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/P. § (1) bekezdése „ 86/A. §-96. §-ai” szövegrészéből a 90. §-ra vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, ezért azt a döntés közzétételének napjával megsemmisítette. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal megsemmisítették a törvény 193/N. § (1) bekezdésének második mondatát is.

Az Alkotmánybíróságon több indítványozó is kezdeményezte a Munka törvénykönyve munkaerő-kölcsönzés szabályainak alkotmányossági felülvizsgálatát. Az Ab a határozat indokolásában rámutatott: a törvényhozó a munkaerő-kölcsönzéssel egy hárompólusú jogviszonyon alapuló új foglalkoztatási forma jogi kereteit kívánta megteremteni, amely a korábbi visszaélések („feketemunka”, kölcsönzött munkavállalókat ér hátrányok) visszaszorítása és kiküszöbölése érdekében számos garanciális elemet tartalmaz. A kölcsönzéses foglalkoztatás a „háromszereplős” konstrukció miatt jelentősen különbözik a „klasszikus” időszakos foglalkoztatási formáktól, az alkalmi munkavégzéstől, a határozott idejű munkaszerződésen alapuló és a részmunka-idős munkavégzéstől is. A munkaerő-kölcsönzés során a munkajogviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre.

Az Ab a törvény két rendelkezését minősítette alkotmányellenesnek. A testület a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg azt a szabályt, amely kizárja a törvény egy másik rendelkezésében foglalt felmondási tilalmak és korlátozások alkalmazását a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal semmisítették meg azt a rendelkezést, amely a szabadság kiadása időpontjának munkavállalóval való előzetes közlését három napra rövidíti. Mivel a vizsgált rendelkezést az Ab a norma differenciálatlan volta miatt találta alkotmányellenesnek, a törvényhozónak október végéig adott időt arra, hogy a megfelel szabályozást kialakítsa.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján