Az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés – figyelmeztetett már korábbi jelentésében is az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté már 2009. áprilisában felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is orvosolandó problémának tartja mind az előzetesházak telítettségét, mind a fiatalkorúak megyei bv. intézetekben való elhelyezését.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában beszámolt az előzetesházak állapotainak javítására hozott intézkedésekről, azonban vitatta, hogy a 200 %-os zsúfoltság embertelen, megalázó bánásmódot, illetve büntetést jelentene.
Jelenleg hazánkban egyáltalán nem érvényesül az előzetesen letartóztatottak helyzetének – az ártatlanság vélelmének – megfelelő “külön elbánás” elve, amit a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 10. cikke előírna – mutatott rá az ombudsman. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1987-ben megfogalmazott “Európai Börtönszabályok” 94. pontja ráadásul kimondja, hogy az előzetesen letartóztatottaknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy külön helyiségük legyen, kivéve, ha bizonyos körülmények ezt nem teszik kívánatossá.
Magyarországon folyamatosan növekszik az előzetesen letartóztatottak száma: 2008 júliusában 3865, decemberben már 4332, jelenleg pedig 4404 főről számol be a statisztika. Sajtóhírek szerint – a zsúfoltság csökkentésére irányuló intézkedésekkel ellentétben – 2009. június 30-tól ideiglenesen bezárják a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II. számú, az előzetesen letartóztatottak fogva tartására szolgáló Gyorskocsi utcai objektumát. A 220 férőhelyes intézet bezárásával viszont tovább fokozódik az amúgy is rendkívül zsúfolt előzetesházak telítettsége, még tarthatatlanabbakká válnak a fogvatartási körülmények.
Az országgyűlési biztos felkérte a minisztert, hogy a tervezett intézkedés indokairól, a végrehajtás módjáról és az intézetben fogva tartottak elhelyezéséről 15 napon belül részletesen tájékoztassa.
