Néhány kérdés tisztázódott a hétvégén az unió vezető posztjaival kapcsolatban: miután Mario Mauro lemondott EP-elnöki jelöltségéről, a Parlament alakuló ülésén a képviselők nagy valószínűséggel Jerzy Buzek lengyel néppárti politikust választják meg két és fél évre az EP élére.

Az is biztos, hogy Javier Solana, az EU jelenlegi kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem folytatja munkáját ebben a pozícióban, és úgy tűnik, hogy bár a tagállamok vezetői Barrosót támogatják, a Bizottság vezetőjéről csak szeptemberben születhet döntés.

Az Európai Parlament elnöke

Miután Mario Mauro, olasz jobbközép EP-képviselő vasárnap (2009. július 5.) hivatalosan visszalépett a jelöltségtől, egyértelművé vált, hogy az Európai Néppárt frakciója Jerzy Buzek, volt lengyel kormányfőt javasolja az Európai Parlament elnöki tisztségére. A konzervatív párti, 1980-as években antikommunista tevékenységet folytató Buzek 1997 és 2001 között volt Lengyelország miniszterelnöke, kinevezésével pedig először kerülhet egy a volt keleti blokk országaiból származó politikus az unió vezető tisztségébe. Miután saját frakciója 2009. július 7-én hivatalosan jelöli, Buzek kinevezéséről az EP egy hét elteltét követően szavaz. Az Európai Néppárt így valószínűleg hagyományosan egyezséget köt a szocialista frakcióval, amely értelmében Buzek a következő ciklus első két és fél évében töltheti be az elnöki posztot, amit 2011-ben valószínűleg átad a német balközép EP-képviselő, Martin Shultznak.

Az Európai Bizottság elnöke

Annak ellenére, hogy az EU állam- és kormányfői júniusi csúcstalálkozójukon támogatásukról biztosították José Manuel Barrosót, a Bizottság elnökének megválasztása őszre tolódik – közölte Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország miniszterelnöke. Miután tárgyalt Nicolas Sarkozy francia államfővel, Reinfeldt elismerte: az EP-ben nincsen elegendő támogatás ahhoz, hogy még júliusban, az újonnan megalakult Parlament első plenáris ülésén szavazásra bocsássák Barroso kinevezését. Svédország mindazonáltal biztos abban, hogy őszre a Bizottság jelenlegi elnöke elegendő támogatóra tesz majd szert. A szavazás elhalasztása következtében azonban új nevek is felmerülhetnek a nyár folyamán, ami veszélyeztetheti Barroso újraválasztását. Jelenleg csak az Európai Néppárt támogatja a jelenlegi elnököt, akivel szemben a szocialista, a zöld és a liberális frakcióknak egyaránt fenntartásaik vannak.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője

A tisztséget jelenleg betöltő Javier Solana megbízatása idén októberben lejár, amit a főképviselő nem kíván meghosszabbítani. Solana 1999. októberében lett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, ezt megelőzően pedig a NATO főtitkári tisztségét töltötte be 1995-1999-ig. A külügyi főképviselő pozícióját az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője néven a Lisszaboni Szerződés megerősíti, így Solana utódja kiterjedt jogkörökkel fog rendelkezni a szerződés hatályba lépését követően. A főképviselő egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke lesz, mely minőségében a Külügyminiszterek Tanácsának valamennyi ülését ő elnökli majd, valamint az EU újonnan létrehozott külügyi szolgálatának vezetője is lesz.