A bírósági szervezetet a mai kor színvonalához kell igazítanunk. Nyitottnak kell lennünk a jogos bírálatok meghallgatására és megfogadására – hangsúlyozta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán a Bíróságok Napján Budapesten.

“Miközben a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a különböző oldalakról érkező, az igazságszolgáltatást és bírók függetlenségét és pártatlanságát kétségbe vonó megnyilvánulásokat, méltatlan támadásokat, a szakmai dilettantizmuson alapuló kritikákat, aközben nyitottnak kell lennünk a jogos bírálatok meghallgatására és megfogadására. Ez minden előrelépés és változás alapvető követelménye” – szögezte le Baka András.

Mint mondta, “nyitottnak és befogadónak” kell lenniük, “amennyire lehetséges”.

“Egyszerűsíteni kell a bírósági rendszerünket, a korszerű informatika hatékonyabb felhasználásával pedig közelebb kell hozni a kor követelményeihez” – jelentette ki.

Hozzátette: elengedhetetlen, hogy megkezdődjön a központi igazgatás átalakítása, az igazgatási döntéseknek egyértelmű döntés- és felelősségi viszonyainak kialakítása. Mindezen változtatásokat azonban úgy kell végrehajtani, hogy közben megőrizzék a bírósági önigazgatás rendszerét, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási egységét.

Mint mondta, a múlt jelenre is érvényes gondolatai mellett – amelyek leszögezik a bírói hivatásrend működésének garanciáit – “szükséges az, hogy mi magunk, a magunk idejében is tiszta képpel és elképzeléssel rendelkezzünk hivatásrendünk helyzetéről”. Mint mondta, meglátása szerint generációja még mindig adós azoknak a mai értékeknek és törekvéseknek a megfogalmazásával, amelyeket ez a generáció hagyhat majd örökül a következő generáció számára.

“Újra meg kell határoznunk független helyünket, társadalmi szerepünket, tevékenységünk garanciáit és határait, és szigorúan tartani kell magunkat hivatásrendünk erkölcsi mércéjéhez” – mondta. Hangsúlyozta: ha ezt nem teszik, “méltatlan helyzet vár ránk, kisszerű belső és külső viszályokba bonyolódunk és magunk is hozzájárulunk ahhoz, hogy ebben az országban ne a (…) várt stabilitás, ne a rend és a tisztesség uralkodjon”.

A június végén megválasztott főbíró kijelentette: szilárdan hisz abban, hogy a bíróság, a bírósági rendszer alkalmas a feladatellátásra, az ítélkezés függetlenségének megőrzésével alkalmas arra, hogy a jogállamiság garanciája legyen. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy “mi magunk a kor követelményeinek megfelelően változzunk”.

A Bíróságok Napja alkalmából rendezett ünnepségen átadták a Juhász Andor-díjakat, összesen 44-et. A Juhász Andor-díjat a Magyar Királyi Kúria egykori elnökének emlékére alapította az OIT a bírók és az igazságügyi alkalmazottak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységének és példamutató életpályájának elismerésére. Az ünnepségen címzetes táblabírói, megyei bírói, főtanácsosi és tanácsosi címeket is adományoztak.

A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden évben július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.

A 1869. évi IV. törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, egyebek mellett azért, mert először deklarálta a bírói függetlenséget, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Ekkor szabályozták először a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, a jogszabály életbe lépésétől bíró csak a törvényben szigorúan meghatározott esetekben volt elmozdítható, áthelyezhető.

Július 15-e, a Bíróságok Napja munkaszüneti nap az igazságszolgáltatásban. Ezen a napon minden bíróság zárva van, az irodák nem tartanak ügyeletet.