Nem egyesülhet a ViDaNet a Magyar Telekommal

2009.08.10. Jogi Fórum / GVH

Az összefonódással érintett földrajzi területen a vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok – mint a hatásos, infrastruktúra-alapú verseny zálogai – egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek – erre hivatkozva tiltotta meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy a Magyar Telekom Nyrt. irányítást szerezzen a ViDaNet Zrt. felett.

A fúziót a versenyhatóság annak ellenére tiltotta meg, hogy a Magyar Telekom a döntés előtt tett vállalásokkal igyekezett orvosolni a felmerülő versenyjogi problémákat.

A Magyar Telekom Nyrt. 2008. december 8-án opciós nyilatkozatot intézett a Kaptár Zrt-hez, amivel a ViDaNet Zrt-ben megszerezte a szavazati jogok 100 százalékát. A Magyar Telekom 2008. december 9-én kelt kérelmében ehhez a részvényszerzéséhez a GVH engedélyét kérte. A távközlési társaság kérelmében előadta, hogy a tervezett összefonódás a piaci folyamatok – elsősorban a mobilinternet térnyerése és a műholdas televíziós szolgáltatások előretörése révén – nem hoz létre olyan helyzetet, amelynek révén az korlátozná a versenyt. A Magyar Telekom jelezte: ha a versenyhatóság mégis valamely problémát azonosítana az összefonódással kapcsolatban, akkor az összefonódás engedélyezése érdekében hajlandó a problémát orvosló kötelezettséget vállalni. Eszerint a Magyar Telekom az összefonódást követően is legalább olyan feltételekkel biztosítja a ViDaNet előfizetői részére a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő Internet hozzáférést, mint amilyen feltétellel leánycége, a T-Kábel biztosítja ezt azon előfizetői részére, amelyek nem az ország Magyar Telekom telefonhálózatával lefedett részein helyezkednek el.

A ViDaNet Zrt. jelenleg 20 településen (például Győr, Tata, Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Pécs, illetve Budapest egyes területein) vagy településrészen nyújt elektronikus hírközlési (kábeltelevíziós műsorterjesztési-, kábelnet alapú szélessávú internet-, illetve beszédcélú hangátviteli) szolgáltatásokat jellemzően lakossági felhasználóknak.

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező lakossági vezetékes telefon és szélessávú internet, valamint mobil távközlési szolgáltatója. Előbbi kettő szolgáltatását T-Home, utóbbit pedig T-Mobile márkanév alatt értékesíti. A Telekom-csoport a műsorterjesztési piacnak is meghatározó szereplője. A Magyar Telekom a T-Home márkanév alatt IPTV, műholdas és kábeltelevíziós szolgáltatásokat is nyújt. Közülük az utóbbi lényegében a T-Kábel Magyarország Kft. (a továbbiakban: T-Kábel) kábeltelevíziós szolgáltatásának a fokozatos integrációját jelenti a Magyar Telekom egységes arculatába. Mindszent község kivételével a Magyar Telekom rendelkezik a ViDaNet kábeltelevíziós hálózata által lefedett településeken vezetékes telefonhálózattal.

A GVH a hiánypótlást követően 2009. február végén megkezdte az adott összefonódás vizsgálatát és 2009. március végén úgy döntött, hogy a kérelmet – tekintettel a Magyar Telekom Nyrt-nek és a ViDaNet Zrt.-nek az internet hozzáférési, kábeltelevíziós és hangszolgáltatási piacokon elfoglalt magas piaci részesedésére – teljeskörű eljárásban szükséges elbírálni. A vizsgálat lezárultával a GVH előzetes álláspontban közölte a Magyar Telekommal azon következtetését, mely szerint a vizsgálattal érintett piacokon – a lakossági szélessávú vezetékes internet hozzáférés, a hangszolgáltatások, illetve a műsorterjesztés piacán – az összefonódás előreláthatólag olyan gazdasági erőfölényt hoz létre, amely akadályozza a hatékony verseny fejlődését. Előzetes álláspontjában a versenyhatóság értékelte a Magyar Telekom kérelmében előadott kötelezettségvállalásra tett indítványát is és arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás nem küszöböli ki az azonosított versenyproblémákat. Ezt követően a GVH tárgyalást tartott az adott ügyben, amelyen a Magyar Telekom bejelentette, hogy módosítani kívánja kötelezettségvállalást, így a GVH második tárgyalást tartott az ügyben.

A Magyar Telekom újabb indítványában vállalta, hogy egyrészt a ViDaNet szolgáltatási területein bizonyos feltételekkel meglevő hálózati alépítményeihez (lásd pl. föld alatti kábel-alagutak, vagy a légkábelek elhelyezésére alkalmas póznák) hozzáférést biztosít az azt kérő vállalkozás részére. Vállalta továbbá azt is, hogy a tárgyalt földrajzi területen a ViDaNet által jelenleg nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások kapcsán a a Magyar Telekom és a Vidanet árai közül a kedvezőbbet fogja alkalmazni. Vállalta továbbá, hogy a ViDaNet hálózatán olyan fejlesztésket végez e következő három éven belül, amelynek révén azt rendkívül nagy – 20 Mbit/s-ot meghaladó – sávszélességű szolgáltatás nyújtására alkalmassá teszi.

A GVH a benyújtott újabb kötelezettségvállalás értékelését követően tartott második tárgyalásán azonban az összefonódást ennek ellenére sem engedélyezte. Az összefonódással érintett földrajzi területen – Mindszent község kivételével – a Magyar Telekom és a ViDaNet vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok a korábbi független irányítást követően egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek. Ennek következtében a versenyhatóság szerint lakossági vezetékes internet hozzáférés piacán a korábbi két jelentős független, központi, stratégiai infrastruktúrát birtokló szereplő helyett csak egy ilyen szereplő maradna – birtokolva továbbra is a két jelentős, stratégiai infrastruktúrát. Az infrastruktúra stratégiai jellegét az alapozza meg, hogy a fogyasztókat elérő – ún, hozzáférési hálózatról – van szó, amely alkalmas három szolgáltatás (internet, telefon, műsorterjesztés) nyújtására is, így az adott hálózatot birtokló szereplőt mindhárom piacon lényeges szereplővé teszi. Az összefonódást követően így a korábbi tényleges – a piac két alapvető szereplőre épülő jellege következtében szükségszerűen korlátozott, ám mégis működő – versenyhelyzet megszűnne.

A határozatában a GVH megállapította, hogy a Magyar Telekom által indítványozott kötelezettségvállalás nem alkalmas arra, hogy az összefonódással kapcsolatban azonosított hátrányos hatásokat mérsékelje és így az összefonódás engedélyezhető legyen.

A GVH értékelése szerint a javasolt alépítményekhez való hozzáférés alapú versenyszituáció szükségképpen kisebb mértékű verseny-nyomást képes az összefonódásban részt vevő felekre gyakorolni, mint a tényleges versenyhelyzet és a javasolt vállalás nem képes kellően gyors és valós verseny kialakulásának lehetőségét megteremteni. Nem képes – többek között – az adott összefonódással érintett piacon egy ilyen jellegű vállalás kezelni azt a helyzetet, hogy a korábban egymástól független szereplők helyett a jövőben a versenyt, a kihívást jelentő vállalkozások szükségszerűen függnek majd az egyik versenytárstól. A kiszolgáltatott helyzet – pl. az alépítménybérletekre vonatkozó igények bejelentése révén – biztosítja többek között a kérelmező számára, hogy a potenciális versenytársak terjeszkedési, piacszerzési terveit átlássa, így kiiktatva a verseny egyik lényeges elemét.

Nem látta elfogadhatónak a GVH a kérelmező további vállalásait sem. Az árazási magatartással kapcsolatban leszögezte, hogy az természeténél fogva kizárólag a jelenleg – azaz a határozat meghozatalának időpontjában fennálló – árazási viszonyokat veszi alapul, így nem „pótolhatja” egy tényleges versenyhelyzet esetén fennálló viszonyokat. Nem pótolja a vállalás a versenyhelyzetből eredő, az árazáson túli dinamikus versenyzési viszonyokat sem, márpedig az érintett piacon igen összetett, több paraméterből – ár, sávszélesség, azon belül garantált és maximált, más termékkel való csomagok stb. – áll. Nem tekintette valós és hathatós vállalásnak a GVH a fejlesztésre tett ígéretet sem, figyelemmel arra, hogy a kábeltelevíziós hálózatok ilyen irányú fejlesztése már létező folyamat – egyes kábeltelevíziós szolgáltatók már meg is valósították – és éppen a versenyhelyzet képes biztosítani a további fejlesztések melletti elkötelezettséget.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-158/2008.

  • kapcsolódó anyagok
TÁVKÖZLÉS
VERSENYJOG
GVH