Újabb APEH-revíziók várhatók

2009.08.11. Jogi Fórum / Lakatos Márk

Míg a tavaly nyári „Kánikula hadművelet” célja elsősorban a fogyasztók érdekeinek védelme volt, idén a feketefoglalkoztatás és a munkaügyi visszaélések hatékony felderítése a revizorok fő feladata.

Kiemelt feladatként kezeli az APEH a járulékfizetési kötelezettség, valamint egyéb, a foglalkoztatás körében előforduló kötelezettségek vizsgálatát. Míg a tavaly nyáron indított „Kánikula hadművelet” célja elsősorban a fogyasztók érdekeinek védelme volt, idén a feketefoglalkoztatás és a munkaügyi visszaélések hatékony felderítése a revizorok fő feladata.

A sikeresnek mondható „Kánikula hadművelet” 2008. június 30-a és augusztus 25-e között lefolytatott 8848 ellenőrzéséből 2538 zárult valamilyen megállapítással. A vizsgálat a bevétel-regisztráció, az árurenddel kapcsolatos nyilvántartások, valamint általában a foglalkoztatás jogszerűségének ellenőrzésére irányult.

A revizorok idén nyáron sem bizonyulnak tétlennek, a „Kánikula II.” akció keretében is számos vizsgálat eredménye zárult bírsággal vagy figyelmeztetéssel. A „Pelso 2009.” fedőnevű „razziában” az ellenőrök a Balaton mindkét partján vizsgálódtak, elsősorban a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben tevékenykedők kötelezettségeinek betartását ellenőrizték.

Az ősz folyamán a munkáltatói jogkörben előforduló szabálytalanságokat vizsgálja az adóhivatal. Idén „az első félévben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő kötelezettségek ellenőrzésénél 9,7 milliárd forint nettó járulékkülönbözetet állapított meg az adóhatóság, az eddig elvégzett 23,5 ezer utólagos adóellenőrzés és 26,3 ezer adatgyűjtés során.” Mivel a hivatal szerint „rendszeressé válnak a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések és nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzései”, a vizsgálat során fokozott figyelmet fordítanak a részmunkaidős foglalkoztatásra, az alkalmi munkavállalók ellenőrzésére elsősorban „a munkaerő-kölcsönzésnél, az alvállalkozói láncolatokban az alacsony képzettségű vagy szezonális munkaerőt igénylő ágazatokban, az építőiparban, a vendéglátás és a vagyonvédelem területen” – közölte az APEH.

Irányelvek és szankciók

Az adóhatóság 2009. február 17-én közzétett 2009. évi ellenőrzési irányelvei szerint a hivatal idén is folytatja a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalap valódiságának ellenőrzését.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések különleges figyelemben részesülnek. Az APEH ellenőrzései ebben a körben a 2009. évi XXXVIII. törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.), valamint az Art. és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításával összhangban működnek.

Fokozott ellenőrzés várható a részidős, valamint időszakos munkaerőt foglalkoztató vállalatoknál. Mivel a munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát, ezért az ilyen mulasztás a munkáltató közbeszerzési eljárásból való kizárását vonhatja maga után, sőt a jogsértés nyilvánosságra kerülhet az adóhatóság honlapján.

Munkaviszony bejelentésével kapcsolatos kötelezettség mulasztása esetén a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a munkaügyi bírság mellett személyre szóló mulasztási bírság szabható ki: magánszemély munkáltató esetén 200 ezer, nem magánszemély munkáltató esetén 500 ezer forint a mulasztási bírság kiszabható maximuma.

Bár a rendezetlen társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező személyek (ún. tb-potyautasok) vizsgálata az OEP hatáskörébe tartozik, az adóhatóság rájuk is fokozottan ügyel. A munkáltató az alkalmazással járó járulékfizetési kötelezettség mellett adatszolgáltatási kötelezettséggel is tartozik a hatóságok felé. A gyakorlat azt mutatja, ha az alkalmazott legális keretek között végzi a munkáját és a munkáltató eleget is tesz járulékfizetési kötelezettségének, ez még nem jelenti azt, hogy az OEP adatbázisában az adott munkavállaló rendezett társadalombiztosítási jogviszonnyal fog rendelkezni, mivel az APEH és az OEP adatbázisai nem összekeverendők, nem „látják” egymást. Az OEP a biztosítottak bejelentésére vonatkozó tájékoztatója szerint 2007. január 1-től a munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, meghatározott adatait már nem a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, hanem a székhelyük szerint illetékes APEH-hez kötelesek bejelenteni. A megadott határidőkön belüli bejelentési kötelezettség mulasztása esetén a „potyautasok” a következő büntetési tételekre számíthatnak: ha a kötelezett magánszemély, a mulasztási bírság kiszabható maximális összege 100 ezer forint, a nem magánszemély kötelezett mulasztása esetén a bírság összege maximum 200 ezer forint. A bírságot megállapító határozat ellen illetékköteles fellebbezéssel lehet élni.

A hivatal fontos irányelvei között szerepel még a járulék- és egészségügyi hozzájárulás vonzatának megállapítása is.

  • kapcsolódó anyagok
APEH
FOGYASZTÓVÉDELEM
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
ADÓZÁS