A cégautóadó szabályozása 2009. február 1. napjával megváltozott és jellegét tekintve vagyoni típusú adóvá vált. – Összefoglaló a jelenleg hatályos szabályokról

A módosítással összefüggésben az ezen témakört szabályozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §-át a jogalkotó hatályon kívül helyezte, így a fenti időponttól kezdődően a cégautóadó tekintetében a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A-17/G. §-ai rendelkezései irányadóak.

Az adó tárgya a személygépkocsi, amelynek fogalom-meghatározását azonban továbbra is az Szja. törvény 3. § 45. pontja rögzíti. Ennek alapján tehát a személygépkocsi a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi kivételével minden olyan gépjármű amely négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt, a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Adóköteles, azaz cégautóadót kell fizetni a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után, továbbá a magánszemély tulajdonában lévő azon személygépkocsi után, amely után a jármű tulajdonosa, használója vagy bármely más szerv vagy személy költséget számol el. A személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő költségnek minősül az üzemanyag, kenőanyag és az éven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti díja, lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a felelősségbiztosítás és a casco díja és a gépjárműadó.

Az adókötelezettség fennáll a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsi után is, ha az után költségelszámolásra kerül sor.

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amely után a tulajdonos vagy a személygépkocsi használója kizárólag kiküldetési rendelvény alapján, hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén számol el – a teljesített kilométer alapján – költséget vagy kizárólag munkába járás címén kap költségtérítést.

Nem kell adót fizetni továbbá a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett (tehát a pénzügyi lízingelést végző társaság tulajdonában álló) személygépkocsi után sem, feltéve, hogy az után költséget, ráfordítást nem számolnak el.

Nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó, illetve átalányadózást választó egyéni vállalkozó személygépkocsijára. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társaság tulajdonában lévő vagy az ilyen társaság által lízingbe vett személygépkocsi esetében azonban már kell adót fizetni.

A cégautóadót fő szabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa fizeti és így közömbös az a tény, hogy a személygépkocsit ki használja. Tehát egy személygépkocsi kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás esetében természetesen a bérbe adó társaság lesz az adó alanya. Ez alól kivétel jelent a pénzügyi lízing, mert ez esetben adóalanynak nem a hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos, hanem a lízingbe vevő minősül.

Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a személygépkocsi után fizetendő adót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban lévő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt tulajdonosa, akkor a személygépkocsi után a tulajdoni hányad arányában kell az adót fizetni. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös tulajdonában lévő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget, a személygépkocsi utáni adót a tulajdonostársak ilyenkor a tulajdoni arányuknak megfelelően viselik.

A törvény a személygépkocsi speciális funkciójára tekintettel az adó alól mentesíti a megkülönböztető jelzéssel jogszerűen felszerelt, az egyház, egyházi karitatív szervezetek által alapfeladataik ellátásához üzemeltetett, a kizárólag halott-szállításra szolgáló személygépkocsit, a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi célból üzemeltett, a háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenységhez szükséges, valamint az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott szervezetek által, kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltetett személygépkocsit. Ezeken kívül nem kell adót fizetni az után a személygépkocsi után sem, amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel foglalkozó személy vagy szervezet továbbértékesítési céllal szerzett be.

A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingelt, magyar rendszámú személygépkocsi utáni adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napjától kezdődődik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti, a lízingbe adónak visszaadja.

Magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi adókötelezettsége annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a költséget elszámoló személy utoljára számolt el költséget.

Ezenkívül – függetlenül attól, hogy magánszemély, illetve nem magánszemély a személygépkocsi tulajdonosa – megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján is, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

Az adó mértéke havonta az 1600 köbcentiméter hengerűrtartalmat vagy 1200 köbcentiméter kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsik után 7 ezer forint, a többi után 15 ezer forint. Az adót az adó alanya önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig megállapítja, bevallja és megfizeti. A cégautóadóból levonható a negyedév ugyanazon hónapjaira jutó gépjárműadó, de csak kizárólag akkor, ha az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.