A versenyszférában nem jellemző a 100 millió forintos végkielégítés, azonban a BKV-nál kialakult helyzet elsősorban nem jogi, hanem morális problémákat vet fel, amelyek miatt már most is nagy az üzleti szféra felháborodása – mondták szakértők hétfőn.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hétfőn hangsúlyozta: a versenyszektorban tevékenykedő vállalkozások elsősorban az ösztönzésre helyezik a hangsúlyt, és nem a bánatpénzek kifizetésére. Egy a BKV-hoz hasonlóan veszteséges cégnél pedig egész egyszerűen elképzelhetetlen, hogy 100 millió forintos nagyságrendű végkielégítéseket fizessenek ki a tulajdonosok. Ebben az esetben ugyanis a társaság és tulajdonosaik is biztosan tönkremennének – jegyezte meg.

A VOSZ főtitkára kiemelte: a piaci szférában még nem találkozott a fővárosi közlekedési vállalatnál kifizetetthez hasonló méretű végkielégítéssel. Az 1-1,5 millió forintos menedzseri fizetések esetén is legfeljebb 6-12 hónapos, vagyis 10-15 millió forintos végkielégítés a megszokott – mutatott rá.

Az üzleti szférában elképzelhetetlen az is, hogy egy társaság igazgatótanácsának (it) elnöke, illetve a felügyelőbizottság (fb) tagjai és elnöke ne ismerjék az első számú vezetők alapbérét, jutalomösztönzését, illetve végkielégítését – fűzte hozzá Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára számos kérdést vetett fel a BKV – és az ügy kapcsán más állami társaságok, így például a MÁV – tulajdonosainak viselkedésével kapcsolatban. Elgondolkodtató szerinte, hogy a fővárosi önkormányzat képviselői választják a BKV “nem megfelelő tulajdonosi képviseletet ellátó” vezető tisztségviselőit.

Dávid Ferenc szerint szintén töprengésre ad okot, hogy a hosszú évek óta sanyarú bérkörülményekkel küzdő BKV felügyelőbizottságában helyet foglaló munkavállalói képviselők, szakszervezetek idáig még nem szólaltak meg érdemben az ügyben.

Véleménye szerint vizsgálni kellene azt a kérdést is, hogy az elmúlt években miért dolgozott ilyen sok vezető határozott idejű szerződéssel ennél az “én is adok neked, te is adsz nekem” rendszerben működő társaságnál. A közvéleménynek jogában állna megtudnia ki írta alá ezeket a munkaszerződést – fűzte hozzá.

Az MTI által megkérdezett munkajogász szerint sem jellemzőek a piaci szférában a BKV-nál kifizetetthez hasonló nagyságú végkielégítések, bár – jegyezte meg – előfordulnak. Ugyanakkor ezek az összegek közvetlenül nem érintik az adófizetőket – tette hozzá.

Az eddigi információk alapján morális kérdésnek nevezte a BKV-nál történteket, ugyanis – az egyelőre ismeretlen tartalmú – munkaszerződés alapján könnyen előfordulhat, hogy a több tízmilliós végkielégítések nem ütköznek a Munka törvénykönyvébe.

A közpénzekből finanszírozott, valódi teljesítménytől elrugaszkodó végkielégítésekkel morális szempontból is el kell számolni az állampolgárok felé – hangsúlyozta.