Az átláthatóbb pénzügyi tevékenység kialakításáért és a hitellel rendelkezők védelméért további törvények módosítása és meghozatala szükséges az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága szerint, amely erről kedden rendkívüli ülésén hozott állásfoglalást.

A testület 15 kormánypárti igen és 12 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a dokumentumot.

A bizottság, amely az ülésen a lakáshitellel rendelkezők megsegítésére vonatkozó törvények és kormányintézkedések hatásairól hallgatott meg tájékoztatást, állásfoglalásában felkéri a kormányt, hogy a szükséges törvényjavaslatokat szeptember 15-ig terjessze be az Országgyűlésnek. Ilyen lehet például – mint írták – a pénzügyi követelések kezelésének rendszerét szabályozó, azt átláthatóbbá tevő rendelkezés.

A testület továbbá felkéri a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó valamennyi pénzügyi vállalkozást, hogy az etikai kódex megalkotásáig, illetve a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lezártáig ne kezdeményezzenek a családok kilakoltatásához vezető eljárást, hanem mindazon ügyfeleikkel, akik hajlandók és képesek erre, még az előírt 90 napon belül jussanak egyezségre.

A testület figyelemmel kíséri a lakhatásuk elvesztésével fenyegetett adósok sorsát, ennek érdekében kéri a kormányt, hogy havi rendszerességgel adjon számára tájékoztatást a hátralékosok helyzetét tükröző adatokról – olvasható.

Simon Gábor, a szociális tárca államtitkára a testületet tájékoztatva a kormányzati intézkedések között említette, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött egyeztetések után a bankok lehetővé tették: a hitelek futamideje hosszabb legyen és csökkenjen a törlesztőrészlet. Kitért az önkormányzatok lakásvásárlási lehetőségére, az árverésen kívüli lakásvásárlási lehetőségre, és a bérlakásprogramra is.
Fontosnak tartotta a hitelezési gyakorlat felülvizsgálatát, a fogyasztók védelmének képviseletét. Az intézkedések meghozatalakor egyeztettek a szociális fórum és a szociális kerekasztal képviselőivel is – tette hozzá.

Marsi Erika pénzintézetekért felelős pénzügyminisztériumi szakállamtitkár a hivatalos – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bank és a központi hitelnyilvántartó rendszer adatain alapuló – statisztikákra hivatkozva azt közölte: 2009. július 30-án az összes jelzáloghitel, beleértve a szabad felhasználású és lakáshiteleket, 5.800 milliárd forint volt, amely nagyságrendileg 1,4 millió hitelszerződést jelent. A statisztikák alapján a jelzáloghitelek 2 százaléka esetében volt a tartozás 90 napon túli. Ez 40 ezer szerződést jelent – mondta Marsi Erika.

Közölte, a 90 napot meghaladóan nem fizető adósok 15 százalékánál kerül sor a fedezet bevonására, érvényesítésére vagy végrehajtására. Ez éves szinten hatezer végrehajtást jelent – fűzte hozzá.

Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke a “problémás hitelek” vizsgálatánál szerzett tapasztalatokról tájékoztatta a bizottságot. A PSZÁF elnöke különböző típusú eseteket különböztetett meg: elsőként említette azt, amikor a pénzügyi intézetek hitelezési gyakorlata jogszerű és elfogadható, de az adós a válság hatására nem tud fizetni. Ilyenkor indokolt a kormányzati támogatás – mondta.

Egy másik esetben szintén jogszerű és elfogadható a hitelezési gyakorlat, de az adós nem akar fizetni, ilyenkor – mint közölte – nem indokolt a segítségnyújtás. Harmadik esetbe sorolta a PSZÁF elnöke azt, amikor hitelintézet magatartása jogszerű, de nem tekinthető etikai szempontból megfelelőnek és az ügyfél ezért került nehéz helyzetbe. Az ilyen gyakorlat ellen – példaul etikai kódexszel – fel kell lépni.

A “legszörnyűbb” esetnek azt nevezte, amikor pénzügyi vállalkozások jogszabályellenes magatartást tanúsítottak az adósokkal szemben. A PSZÁF felvette a kapcsolatot a nyomozó hatóságokkal, feljelentéseik alapján nyomozást folytatnak – közölte Farkas Ádám, hozzátéve: több mint 120 feljelentés alapján 150 gyanúsított került a hatóság látókörébe.

Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője azt mondta, hogy állásfoglalásokból már van épp elég, s a krízishelyzetbe került emberek megsegítésére konkrét intézkedéseket sürgetett. Közölte: a frakciószövetség országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a hitelkárosultak megsegítésére.

A Fidesz-KDNP azt javasolja többek között, hogy alkossanak megfelelő szabályozást a kilakoltatások megelőzése érdekében.