Október 5-én választja meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) bíró tagjait a 70 küldött – közölte Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az OIT elnöke azt követően, hogy csütörtök délelőttre Budapestre összehívta a küldötteket.

Emlékeztetett arra, hogy az OIT tagjainak mandátuma december 8-án lejár, és a törvény szerint ezt megelőzően két hónappal össze kell hívni a gyűlést, amely hat évre megválasztja az új testület tagjait.

A 15 tagú OIT-nak az Legfelsőbb Bíróság elnöke mellett öt kormánydelegált, valamint kilenc, a küldöttek által választott tagja van.

Baka András a küldöttek “szokatlan” összehívását “nem titkoltan” azzal indokolta, hogy a választás előtt elvek és elképzelések tekintetében befolyásolni akarta őket. Mint mondta, azt várja a küldöttektől, hogy segítségükkel azok az elvek, amelyeket ő a korábbi parlamenti meghallgatásain is kifejtett, érvényre kerülhessenek az új OIT választáson.

Közölte, nem azt mondta meg a küldötteknek, hogy kikre szavazzanak, de jelezte: szeretné, ha ezek az elvek a választáson a személyekben is tükröződnének.

Baka András elmondta, azt is hangsúlyozta a küldöttek előtt, hogy az OIT tagjai nem az egyes bíróságok képviselői, hanem olyan bírók, akik az igazgatási szervezetbe a szakértelmüket viszik.

Jelezte ugyanakkor, azt tartja kívánatosnak, hogy a választáson a területi arányosság érvényesüljön, tehát hogy mind az öt bírósági régiónak legyen képviselete a testületben.

Baka András szükségesnek mondta, hogy a jelenlegi OIT-tagok mandátumát “csak kivételes esetben hosszabbítsák meg”. Ezt azzal indokolta, hogy az OIT testületének a megújítását fontosnak tartja.

Ezzel összefüggésben azt közölte, hogy az új OIT-nél alapvető követelménynek tekinti, hogy a tevékenysége – ahol lehet – nyilvános legyen.

Baka András elmondta azt is, hogy az OIT hivatalának vezetésére pályázatot írnak ki. Közölte, azt szeretné, ha a hivatal szolgáltatói funkciót is ellátna.

Kérdésre elmondta: nem tudja, hogy az éppen a sajtótájékoztató idején (délben) lejáró LB-elnökhelyettesi pályázatra kik és hányan jelentkeztek. Ezzel összefüggésben leszögezte: soha nem kötött alkut személyekről, és egyetlen potenciális pályázónak sem szólt, hogy induljon. “Nem generáltam pályázókat, nem generáltam ambíciókat, a pályázat nyitott és tisztességes” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a kormányzattal folytatott költségvetési tárgyalások jelenlegi helyzete szerint a bíróságok jövő évi költségvetése 64,9 milliárd forintra csökken az idei 66,6 milliárd forintról.

Hozzátette: függőben van még egy, általuk 2,1 milliárd forintra becsült tétel, amely a vállalkozókkal kapcsolatos ügyek intézésének a felgyorsítása miatt tartanának indokoltnak.

Elmondta, a napokban találkozott Draskovics Tibor igazságügyi miniszterrel, és javaslatot tett arra, hogy a Polgári törvénykönyv ne 2010. május 1-jén lépjen hatályba, hanem 2011. január 1-jével. Úgy vélte, a magánjogi kódex nagyon rövid időn belüli hatályba léptetése problémákat jelenthet. Utalt arra is, hogy emiatt jelentős számú bírót kell kiképezni, oktatni a változó szabályokra és az azzal való ítélkezésre.

Baka Andrást a Kenedi-üggyel, illetve az azzal kapcsolatban hozott strassbourgi ítélettel kapcsolatban is kérdezték. Az OIT elnöke közölte: korábban szívesen kommentálta a strassbourgi bíróság ítéleteit, mint a testület volt bírója, ám mostani szerepében ezt már nem teheti meg.

Baka András ugyanakkor “a konkrét ügytől függetlenül” elmondta: a strassbourgi bíróság nem határozhatja meg, hogy az állam mit tehet. Kifejtette: a bíróság megállapíthatja, hogy az állam megsértette a vonatkozó egyezményt, és ezért kártérítést is fizettethet, ám az már az államon múlik, hogy milyen intézkedéseket tesz.