Idén decembertől már csak az lehet köztisztviselő, aki a nemrég bevezetett közigazgatási versenyvizsgát eredményesen letette, átesett egy kompetenciamérésen, majd egy interjún, és a választás is rá esett. A megszokott metódus változik, első ránézésre biztosan bonyolultabbra; és mint minden változást, ezt is széles réteg figyeli kritikus szemmel.
A témával foglalkozó weblapon böngészve az látszódik, hogy megvan a szükséges háttér, a vizsgáztatók jegyzéke, a helyszínek, időpontok, tananyag, e-learning lehetőség, és még tanfolyamra is járhat, akinek további segítségre van szüksége. A fórumon még nem jelent meg sok vélemény, de ezek legalább pozitívak.
A folyamat decembertől (vezetőkre vonatkozóan július 1-től) a következőképpen néz ki: a pályázónak be kell jelentkeznie egy vizsgaidőpontra, a vizsgát megelőző 15. napig. Először az írásbeli vizsgát lehet letenni, első része a tesztsor, melyre 60 perc áll rendelkezésre. A számítógépes vizsgáztatásnak köszönhetően egyből meg lehet tudni az eredményt; sikeresnek az számít, ha legalább 60 pontot, azaz a tesztek 60 %-ára megfelelő választ adott a pályázó. Az folytathatja az esszéírást, aki sikeresen vette az első részt. Az esszére szintén 60 perc áll rendelkezésre. Tesztsorból és esszétémából is a vizsgázó választhat. Az értékelés megadott szempontrendszer alapján történik, és itt is el kell érni a 60 %-ot. A javítok figyelik a tárgyi tudást, a nyelvhelyességet, a helyesírást, a számítástechnikai ismereteket – ismerni kell ugyanis az OpenOffice programot valamennyire a vizsga megírásához- a fogalmazási és stilisztikai készséget.
Legalább öt munkanap letelte után kerülhet sor a szóbeli vizsgára egy háromtagú bizottság előtt, ahol témakörönként egy, azaz összesen öt tételt kell húzni, és a vizsgabiztosok ehhez kapcsolódóan tesznek fell kérdéseket. A 60 %-os teljesítmény itt is 60 pontot jelent, az értékelésnél figyelembe veszik a tárgyi tudást, döntési képességet, a problémafelismerő és reagálókészséget, a beszédkészséget és a lényeglátást is. Az redményt a zárt tanácskozás után egyből megismeri a pályázó.
Ha mindhárom részben legalább 60 pontot ért el a vizsgázó, akkor kiállítják számára a bizonyítványt, mely öt évig érvényes. A megkezdett vizsgát két éven belül be kell fejezni, különben az eredmények törlésre kerülnek. A részvizsgákat korlátlan számban meg lehet ismételni, akár sikeres volt, akár nem; az elért eredményeknél ugyanis a jobbat kell figyelembe venni.
Az elveszett bizonyítványt pótolják díj ellenében, a vizsgaidőpont és a helyszín módosítató, atávolmaradás esetén a vizsgázó alapos okra hivatkozva kimentheti magát.
A versenyvizsga célja a jelentkezők megszűrése abból a szempontból, hogy rendelkezik-e a közigazgatásban szükséges műveltséggel. A megcélzott munkától függően lehet választani a közép-, illetve felső szintű vizsgát. Az öt tárgykör a társadalom és társadalmi együttélés alapfogalmai, alkotmányos és jogi ismeretek, közigazgatási ismeretek, gazdasági és pénzügyi ismeretek, valamint emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek. A vizsga letételéhez letölthető egy középszintnek és egy felső szintnek készült tansegédlet, valamint egy fogalomtár is. Ha valakinek pedig még további segítségre van szüksége, az tanfolymara is jelentkezhet, melynek jelenlegi ára az APEH portál szerint 38 650 Ft. A vizsga sem ingyenes, a köztisztviselői illetményalap 50 %-a (jelenleg 19 325 Ft), bár ez utóbbit a munkára sikeresen pályázó visszakapja későbbi munkáltatójától.
Kritika bőven éri az új rendszert. A pályakezdőknek még nincs keresetük, így rájuk nézve megterhelő a tanfolyam díja – ami nem kötelező – és a vizsgadíj is, nem beszélve arról, hogy az álláspályázatokra jelentkezéskor még ma is döntően postai úton lehet jelentkezni (az oklevelek, igazolások, önéletrajz nyomatási, másolási költsége párosul a postai feladás díjához) az egyszerűbb emailes jelentkezés helyett.
A másik kritikus réteg a már közigazgatásban dolgozók, akiknek bőven van releváns tapasztalatuk, mely a józan ész szerint is hasznosabb a sikeresen letett versenyvizsgánál.
A frissen végzett jogászok is okkal bírálhatják az új elárást, hiszen az ő tudásuk nagyobb a vizsgán megkövetelt tananyagnál, így számukra feleslegesnek tűnhet egy újabb szűrő beiktatása.
Annál is inkább, mivel a folyamat szerint a sikersen vizsgázók bekerülnek egy adatbankba, ahol eredményük rögzítésre kerül, majd csak ezek után pályázhatnak az állásokra. Ezt követi a kompetenciamérés, az interjú, és ezek alapján kialakul egy sorrend, de nem kötelező a legjobbak közül választani, bákit fel lehet venni, aki sikeresen teljesítette a versenyvizsgát.
Talán megkönnyíti a bevezetést a jelenlegi létszámstop, és hogy a közigállás portálon alig van meghirdetve szabad pozíció. A rendszer még friss és fiatal, és a megalapozott kritika hatására vélhetően alakulni fog, addig is bízzunk a professzionalitás felé mutató újítások sikerében.
