A szülőnek járó felmondási védelem gyermeke 3 éves koráig tart, a gyes hosszától függetlenül

2009.11.17. Jogi Fórum / SZMM

A most elfogadott törvényjavaslat több fontos részkérdést szabályoz és számos területen változást hoz a munka világában, ezért egyértelműen pozitív előrelépésnek tartom támogatását – mondta el Simon Gábor szociális és munkaügyi államtitkár azután, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén a képviselők megszavazták az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot.

2010. május 1-jétől a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót – függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem. A felmondási védelem azt a szülőt illeti meg, aki a gyermek otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A gyermekgondozási ellátások 2010. május 1-jét követő átalakítása ugyanis nem indokolja, hogy a felmondási védelem időtartama is együtt változzon a gyes két évre történő lecsökkentésével. Az elfogadott módosításnak köszönhetően felmondási védelem illeti meg a jövendőbeli nevelőszülőt is az örökbefogadásról szóló döntésig a gyermek kihelyezésének időtartamára. Ez a tapasztalatok szerint egy-két hónap.

A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon az a közszférában foglalkoztatott munkavállaló (pl. közalkalmazott, köztisztviselő, igazságügyi alkalmazott, ügyész), aki a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele után a korábbi munkahelyére tér vissza gyermeke három éves kora előtt. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainál, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinál a részmunkaidős foglalkoztatást abban az esetben teszi lehetővé a törvényjavaslat, ha az állomány tagjának az eredeti beosztása a beosztás jellegéből fakadóan rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. A megoldás nem jelent többletkiadást, mert a gyesen lévők helyére helyettesítéssel alkalmazzák a dolgozókat.

A módosítás a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló tájékoztatási kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnik, és emiatt nagy arányban kényszerül elbocsátásokra.

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló számára a munkáltató köteles legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Az új megfogalmazást jogalkalmazásban felmerült jogértelmezési nehézségek eloszlatása érdekében emelték be a törvénybe.

A törvény előírja, hogy a rendes szabadság kiadásának időpontját a munkaerő-kölcsönzés esetében is legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie a munkáltatónak, hasonlóan a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókhoz.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
JOGALKOTÁS