Befejezte azt az ellenőrzését az ÁSZ (Állami Számvevőszék), amely a Parlament folyamatos működésével, a képviselők és tisztségviselők tevékenységével foglalkozott, valamint az Országgyűlés felügyelete alatt álló intézmények (Országgyűlés Hivatala, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) belső kontrolljára irányult.
A költségvetési fejezet irányító szervének vezetője az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója. A költségvetési fejezetben ugyanakkor – az Országgyűlés közhatalmi jellegével összefüggésben – több olyan költségvetési cím is helyet kapott, melyek gazdálkodása felett a fejezeti jogosítványokat ténylegesen nem a fejezet irányító szervének vezetője gyakorolja. A kapcsolódó jogszabályi háttér a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló – az Országgyűlésnek 2009. szeptember 11-én benyújtott – T/10554. számú törvényjavaslatban ezzel összefüggésben megfogalmazottak elfogadásával válhat teljessé.
Az Országgyűlés működését támogató hivatali szervek – takarékossági intézkedések következtében csökkentett, a képviselők és a frakció-alkalmazottak nélkül számított – létszáma a feladatellátáshoz elegendőnek bizonyult. A személyi juttatások növekedése az illetményalap változtatásának, a személyi juttatások jogszabályi módosításának és a bérintézkedések együttes hatásaként következett be. A képviselői jövedelmek alakulására az Országgyűlés hivatali szerveinek nincs ráhatása, annak mindenkori szabályairól a törvényhozás dönt. Az ezek alapján számított előirányzatok biztosítását, azokból a személyi jellegű kifizetések teljesítését, illetve az elhelyezési, eszközellátási feltételek javítását szolgáló előirányzatok felhasználását a hivatali szervek szabályszerűen végezték.
A parlamenti, képviselői munkavégzéshez célirányos helyiséggazdálkodással elfogadható elhelyezési körülményeket tudtak biztosítani. A folyamatos üzemeltetés feltételeinek teljesülését igazolta, hogy az infrastruktúra működtetésében a képviselők és a hivatali állomány munkáját hátráltató műszaki üzemzavar nem fordult elő. A megfelelően átgondolt koncepciók, megalapozott középtávú elképzelések alapján műszakilag indokolt, de forráshiány miatt tárgyévben elmaradó beruházások és felújítások tudomásul vételét a prioritások kellően alátámasztott meghatározásával igyekeztek elfogadhatóvá tenni. Gazdasági előnyöket elsősorban a közbeszerzési eljárások széleskörű alkalmazásával tudtak elérni. Az előírásokat betartva bonyolították a beszerzéseket, a szerződéskötéseknél törekedtek a megvalósítás kockázatainak minimalizálására.
Az országgyűlési munkát és annak nyilvánosságát támogató informatikai fejlesztések jól átgondolt informatikai stratégián alapultak. Az Országgyűlés Hivatala pénzügyi-gazdasági informatikai rendszerei támogatták a gazdálkodási feladatok ellátását, az információ átadást, a nyilvántartások naprakészségét. A biztonságos működtetés és rendelkezésre állás feltételeiről gondoskodtak. A parlamenti működést kiszolgáló tájékoztató, nyilvántartó tevékenységek aktív részese az Országgyűlés hivatali szerveként működő – országos feladatkörű, tudományos, nyilvános (de nem kölcsönző) – szakkönyvtár és információs központ. Alaptevékenységi kötelezettségek ellátása mellett, a belső és külső igényekhez igazodva folyamatosan végzik az adatbázisok, a belső hálózati és internetes szolgáltatások fejlesztését. Az állományvédelmet és a parlamenti munka nyilvánosságának növelését egyaránt szolgálja a parlamenti iratanyag folyamatos digitalizálása, szabályozott keretek között kezelik a muzeális értékű dokumentumokat.
A parlamenti diplomácia része a magyar külügyi tevékenységnek. Az Országgyűlés aktív és széles nemzetközi kapcsolatrendszerét biztosító hivatali szervek működésének kontrollelemei kiforrottak, megbízhatóak. A külföldi kiküldetések és a külföldi delegációk fogadásának rendjét, a kapcsolódó pénzügyi folyamatok menetét előírásszerűen és a számon-kérhetőség követelményét is betartva alakították ki.
Összességében az Országgyűlés hivatali szervei költségvetési gazdálkodásában racionálisan alakították ki a szervezeti hátteret, azok belső szabályozásait, az irányítás, együttműködés és a végrehajtás kontrolljait. Megteremtették az elnök és a fejezeti irányítás részére a felügyeleti és ellenőrző funkciók érvényesítésének biztosítékait, gondoskodtak az előirányzat-felhasználások nyomon követéséről, a beszerzések monitoringjáról. Az előirányzat-felhasználásokat a költséghatékonyságra való törekvés jellemezte. A parlamenti képviselőcsoportok hivatalai a törvényi szabályozással normatív módon meghatározott működési keretükkel gazdálkodhattak önállóan, aminek belső szabályzatait a sajátosságaikhoz igazodóan, ugyanakkor az államháztartási jogszabályokkal, valamint az OGY Hivatala szabályozási követelményeivel összhangban határozták meg. A képviselőcsoportok keretgazdálkodásába épített és a felügyeleti monitoring funkciók, illetve kontroll mechanizmusok alkalmasak az előírásoktól eltérő forrásfelhasználás megelőzésére, feltárására.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Levéltár) működését az Országgyűlés elnöke felügyeli, a költségvetési gazdálkodása feletti fejezeti felügyeletet gyakorolja az OGY Hivatala gazdasági főigazgatója. A Levéltár költségvetési gazdálkodását az előírások betartása, mértéktartó és célirányos tervezés, takarékosság jellemezte, aminél úgy az intézményi, mint a felügyeleti belső ellenőrzések hatékony kontrollnak bizonyultak. A Levéltár működtetésére alapvetően az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásával kapcsolatos szabályozások az irányadók, így a működés eredményességére értelemszerűen kihat, hogy e szabályozások esetleges módosításánál (melyek az utóbbi években időnként felmerültek) mennyiben veszik figyelembe a végrehajtó intézmény adottságait, a módosuló célok teljesíthetőségének költségvonzatait. Ennek érdekében a jogalkotók, döntéshozók munkáját segítő javaslatot fogalmaztunk meg a költségvetési fejezet vezetője számára.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.
