Az Európai Bizottság által konzultáció céljából ma meghirdetett tervek szerint a repülőjegyet, hotelszobát, autókölcsönzést stb. magában foglaló nyaralási csomagokat az interneten vagy a belvárosi irodákban lekötő turisták milliói biztosabb pénzügyi védelmet kapnának arra az esetre, ha a dolgok rosszul alakulnának.
A Bizottság konzultációt kezdeményez arról, hogy a szervezett utazási formákról szóló 1990-es irányelv által biztosított alapszintű – a tájékoztatásra, az elvárt színvonal alatti szolgáltatások miatti kárfelelősségre és a fizetésképtelenség esetére vonatkozó – védelmet kiterjessze a következő generációs, ún. „dinamikus csomagokra”, amelyeket gyakran valamelyik honlapon vagy ezek valamely partneroldalán a fogyasztók maguk állítanak össze. Az uniós fogyasztók 23%-a és egyes országok, például Írország vagy Svédország fogyasztóinak 40%-a foglal „dinamikus csomagokat”, amelyekre sok esetben jelenleg még nem vonatkoznak az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (miközben a fogyasztók 67%-a azt hiszi, hogy a védelem ezekre is kiterjed). Tekintettel a közelmúltban csődbe ment légitársaságok özönére, a kezdeményezés felveti, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni alapszintű védelmet a csomagban, illetve dinamikus csomagban lefoglalt szolgáltatásokon túl ki kellene terjeszteni az önállóan értékesített repülőjegyekre is.
Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa a következőket nyilatkozta: „Erős védelemre van szükségünk, amely a csomagszolgáltatást igénybe vevő fogyasztónak biztosítja jól megérdemelt pihenését. A piacon egyenlő feltételeket kell teremteni, hogy a vállalkozások ugyanolyan körülmények között versenyezzenek. Különösen fontosnak tartom a fizetésképtelenség kérdésének rendezését. Aki látta a TV-ben a felvételeket a Sky Europe, az XL, a Futura és a Zoom féle társaságok csődje nyomán a repülőtereken rekedt turisták ezreiről, az tudja, hogy nagyon is időszerű kemény kérdéseket felvetni arról, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni alapvető védelmet ki kell-e terjeszteni minden utasra.”
A jelenlegi szabályok
A szervezett utazási formákról szóló uniós irányelv (Package Travel Directive, PTD) 1990-ben született meg, amikor a nyaralás leggyakrabban az utazási irodában katalógusból lefoglalt kéthetes szervezett utazás formájában valósult meg. A PTD előre meghatározott, szervezett utazásokra vonatkozik, amelyek legalább kettőt tartalmaznak az alábbiak közül: 1) utaztatás, 2) szállás, 3) egyéb idegenforgalmi szol gáltatások, például városnézés (a csomag részeként értékesítve).
Az irányelv által biztosított védelem a katalógusokban közölt információkra, a szankció nélküli útlemondásra, a szolgáltatásokért viselt felelősségre (pl. elvárt színvonal alatti hotelek) és az utazásszervező vagy a légitársaság csődje esetén szükséges védelemre terjed ki.
Az irányelv felülvizsgálatának hat kiemelt területe
Az 1990-es irányelv már nem felel meg az utazási piac mai követelményeinek. Az internet és a fapados légitársaságok átalakították az üzleti modelleket, és megváltoztatták a fogyasztói magatartást. A fogyasztók egyre nagyobb számban foglalják le – gyakorta online – a saját maguk által összeállított csomagokat.
Hat területet emeltek ki a felülvizsgálat kapcsán:
1. A szervezett utazási formákról szóló irányelv hatálya: a dokumentum számba veszi, hogy a csomagban értékesített szervezett utazások mely formáinak kellene az irányelv hatálya alá tartoznia. Ezek közé tartozhat:
- A fogyasztó által az interneten egyazon oldalon (pl. Expedia, Opodo) egyszerre összeválogatott csomagok.
- Együttműködési megállapodások keretében összekapcsolt honlapokról összeválogatott csomagok. A fogyasztó például lefoglal egy repülőjegyet online, majd átirányítják egy partneroldalra, amely szállodai szobát vagy autókölcsönzést kínál számára.
- Jelenleg az irányelv hatályán kívül eső egyéb utazási szolgáltatások, például szállásszolgáltatást is tartalmazó körutak vagy személyszállítási szolgáltatások (például többnapos hajó- vagy vonatutak), illetve egyéb szolgáltatások. További részletekért lásd: MEMO/09/523 .
2. Tájékoztatás: A dokumentum kitér a fogyasztók számára adott tájékoztatásra, annak időzítésére és formájára is. A hatályos irányelv a katalógusokra összpontosít, és nem rendelkezik az egyéb médiumokról, például a honlapokról.
3. Az elvárt színvonal alatti szolgáltatásokért viselt kárfelelősség és a fogyasztóknak nyújtott segítség: A dokumentum foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy ki a felelős a szolgáltatásnyújtásért és a nyaralás időtartama alatt felmerült problémák megoldásában a fogyasztóknak nyújtandó segítségért. A mai viszonyok mellett elmosódik a régi határvonal a szállítók, utazásszervezők és utazásközvetítők között. Kérdésessé válhat, hogy ki a felelős, ha problémák merülnek fel.
4. Szerződésmódosítások: Az irányelv lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy szankció nélkül elálljon a szerződéstől, amennyiben annak valamely „lényeges eleme”, például az ár vagy a szállító megváltozik. A dokumentum mérlegeli azt is, hogy szükség van-e az ármódosításra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára.
5. Fizetésképtelenség: Az irányelv értelmében csőd esetén az utazásszervezőnek vagy az utazásközvetítőnek gondoskodnia kell a fogyasztó által befizetett teljes összeg visszatérítéséről és az utas hazaszállításáról. A fizetésképtelenség kockázata az elmúlt időszakban megnövekedett. Tekintettel a közelmúltban csődbe ment légitársaságok nagy számára, a dokumentum felveti annak kérdését, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet ki kell-e terjeszteni a csak repülőjegyvásárlást tartalmazó tranzakciókra is (azaz olyan utazási szolgáltatásokra, amelyek nem részei semmilyen csomagnak sem). Ennek értelmében a légitársaság csődje esetén az utasok visszakapnák a pénzüket, vagy hazaszállítanák őket.
6. Utazási garancia címke: A dokumentum foglalkozik az „utazási garancia címke” bevezetésének lehetőségével is, amellyel jelezni lehetne az EU-ban, hogy mely utazási szolgáltatás és/vagy szolgáltatáscsomag részesül a szabályozás nyújtotta védelemben.
A következő lépések
A szervett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatait a Bizottság 2010 őszén szándékozik előterjeszteni. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnál már zajlik a légi utasok jogaira vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, amely a fogyasztói kérdések széles körével fog foglalkozni, ideértve a légitársaságok fizetésképtelenségét is.
Fontos fejlemények a szervezett utazási ágazatban:
- Európa, a 2008-ban elért 246 milliárd eurós forgalommal, a világ legnagyobb regionális utazási piaca. A hagyományos utazási csomagok (vagyis olyan szervezett utazást kínáló ajánlatok, amelyek számos elemet tartalmaznak, mint például a személyszállítást és a szállást) a teljes piac 40%-át (98,4 milliárd euró) fedik le , míg a dinamikus csomagok a 33%-át, egyéb utazási szolgáltatások pedig a 25%-át.
- Manapság, az EU-polgárok többsége (Európa-szerte az üdülők 56%-a) saját maga szervezi meg utazását, ahelyett hogy előre meghatározott csomagokat (a szervezett utazási formákról szóló irányelv által szabályozott hagyományos utazási csomagokat) vásárolna.
- Egyre nő az olyan foglalások száma, amelyeket utazási csomagokat egyénileg összeállító (dinamikus csomag-összeállítás) fogyasztók végeznek. Ennek során az utazók – az olyan oldalakon, mint az Opodo vagy az Expedia, vagy más partner honlapokkal együttműködő, csomagokat kínáló honlapokon – maguk kombinálnak össze két vagy több szolgáltatást, például a repülőjegyet és szállást, amelyet egy, vagy adott esetben több, egymással üzleti kapcsolatban álló szolgáltató biztosít. A fogyasztó például online foglal repülőjegyet, majd átirányítják egy partnerhonlapra, ahol szállást vagy autókölcsönzést kínálnak.
- Fontos megjegyezni, hogy a felülvizsgálat nem érinti az egymástól ténylegesen független foglalásokat , ahol a fogyasztó a különböző elemeket olyan kereskedőknél/honlapokon vásárolja meg, amelyek nincsenek egymással kapcsolatban, vagy amelyek nem társmárkák. Ezeket az „egyénileg szervezett utazásokat” nem tekintik a szervezett utaztatással foglalkozó ágazat részének.
- Drasztikusan nő a „dinamikus csomagokat” vásárló fogyasztók száma. Az elmúlt két évben az EU-polgárok 23%-a vett igénybe dinamikus csomagokat , de ez a szám meghaladhatja a 40%-ot is, például Írországban 46% vagy Svédországban 40% , és nagyon magas olyan országokban, mint Szlovénia (42%) és Olaszország (36%). További részletek a MEMO/09/523 1. táblázatában találhatók.
- Jelenleg sok dinamikus csomag nem esik az utazási csomagokat érintő uniós szabályozás alá. Ennek következtében egyre több, utazási csomagot vásárló fogyasztó nem tartozik az irányelv hatálya alá. A változások mértékét szemléltetendő, 1997-ben az Egyesült Királyságból a légi közlekedést nem üzleti célból igénybe vevő utazók 98%-át védte a szervezett utazási formákról szóló irányelv, 2005-ben ez a szám már kisebb volt mint 50%.
- Világos továbbá, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy jogi védelmük függ attól, hogy milyen módon foglalják le utazásaikat; eltérések lehetnek még akkor is, ha az utazás elemei egyformák. A közvélemény-kutatásban résztvevő, az irányelv által nem szabályozott „dinamikus csomagokat” igénybe vett fogyasztók 67%-a tévesen azt hitte, hogy védve van. Amennyiben egy dinamikusan összeállított utazás során valami balul üt ki, az átlagosan majdnem 600 eurós veszteséget jelent a fogyasztónak.
- A fogyasztók 50%-a hiszi azt, hogy dinamikus csomagok vagy egyénileg összeállított utazási csomagok vásárlásakor védve van, ha a légitársaság csődbe megy. Jelenleg ez sok esetben nem így van.
- Mivel mostanában nőtt a fizetésképtelenség veszélye, a fogyasztók egyre inkább aggódnak a csőd miatt. 2005 novembere és 2008 szeptembere között 29 légitársaság ment csődbe. Franciaországban például 2008-ban 125 utazásszervező ment csődbe, amely több mint 9000 fogyasztót érintett. Összehasonlításképpen: 2006-ban 95 csődöt jelentettek, amely kevéssel több mint 2500 fogyasztót érintett. A csőd üdülőkre gyakorolt hatása függött attól, hogy utazási csomag részeként vásárolták-e jegyeiket. Mivel az utazási szokások jelentősen megváltoztak az irányelv 1990-es elfogadása óta, különösen fontos felvetni a kérdést, hogy a fizetésképtelenség elleni védelem valóban függjön-e attól, hogy a repülőjegy értékesítése utazási csomag részeként vagy más szolgáltatástól függetlenül történt.
Konzultációs dokumentum
A konzultáció 2009.11.26-tól 2010.07.02-ig tart.
Az online konzultáció:
http://ec.europa.eu/consumers/rights/travel/consultation_en.htm
További információk a szervezett utazásról:
http://ec.europa.eu/consumers/rights/travel_en.htm
[1] Európai Bizottság, Tanulmány a légitársaságok csődje elleni fogyasztóvédelemről
[2] APS, Francia Utazási Garanciaalap
