A válságkezelés szempontjából fontos törvényjavaslatok

2009.11.30. Jogi Fórum / Kormányszóvivő.hu

Több, a válságkezelés szempontjából fontos törvényjavaslat van napirenden az Országgyűlésben - közölte a kormányszóvivő az vasárnap.

Szollár Domokos elsőként a foglalkoztatás segítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását említette, amely lehetővé teszi többi között, hogy 28.500 forintos bérköltség-támogatást kaphassanak azok a vállalkozások, amelyek rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat (rát) foglalkoztatnak. A támogatásra átcsoportosítandó 500 millió forintos keretből közel 1500 rát-ban részesülő 12 hónapos foglalkoztatása támogatható. A módosítás elfogadásával - a munkavállalók biztonságának növeléséért - emelkedik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettségüket megszegő munkaadókra kiszabható bírság mértéke, így ez a korábbi ezer és százezer forint közötti összeg helyett ötezertől 500 ezer forintig terjedhet majd. A közfoglalkoztatási terv elkészítésénél a jövőben ki kell kérni a települési kisebbségi önkormányzat véleményét is, a törvényjavaslat az önkormányzatok ezzel kapcsolatos feladatait is meghatározza.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: az "Út a munkához" program céljai között a közfoglalkoztatás biztosítása mellett az is fontos hangsúlyt kap, hogy minél több támogatásban részesülő visszakerüljön a munkaerőpiacra. A vállalkozásokat éppen ezért támogatásokkal kell ösztönözni arra, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat foglalkoztassák - tette hozzá.

Szollár Domokos kiemelte, hogy négy olyan, egymással összefüggő javaslat részletes vitája kezdődik meg a parlamentben, amelyek átláthatóbb, tisztább és tisztességesebb viszonyokat teremtenek pénzügyekben és elfogadásuk esetén megerősödik az ügyfelek biztonsága, növekszik a pénzintézetek megbízhatósága. Emlékeztetett arra: a kormány október 21-én fogadta el a komplex javaslatcsomagot, amely - a banki magatartási kódexszel összhangban - tovább növeli a banki ügyfelek biztonságát, illetve tovább erősíti a pénzügyi felügyeleti rendszert.

A kormányszóvivő a javaslatcsomag fontosabb elemei közé sorolta, hogy a hitelintézetek nem módosíthatnák anélkül a hitelszerződéseket, hogy erről - legalább 60 nappal korábban - ne tájékoztatnák az ügyfelet, kivéve, ha a módosítás kedvező az ügyfél számára. A javaslat értelmében a hitelintézetek az újonnan bevezetett díjakat, illetve egyéb költségeket nem érvényesíthetnék a már meglévő szerződésekben.

Szintén ebben a javaslatcsomagban van, hogy az irreálisan magas kamattal adott gyorskölcsönöktől hiteldíj-maximum bevezetésével védenék a fogyasztókat, a teljes hiteldíj mutató (THM) a kölcsönök esetében nem haladhatná meg a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat tízszeresét. Fontos eleme a javaslatnak a felszámítható előtörlesztési díj maximumának meghatározása.

Szollár Domokos jelezte, a bajbajutott lakáshiteleseknek jelent segítséget - a javaslatcsomag elfogadása után - hogy végrehajtás során, az adós kérésére a korábbi 30 napon túl további 60 nappal meghosszabbítható az a határidő, ameddig nem kell elhagynia az elárverezésre kerülő lakást.

A kormányszóvivő kitért a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat és a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényjavaslat fontosabb elemeire is, amelyek részletes vitája szintén a héten kezdődik a parlamentben.

Mint mondta, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat a közélet átláthatóbbá tételét, a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét, valamint a közintézmények iránti bizalom erősítését szolgálja.

Véleménye szerint a törvénytervezetek - szemben a korábbi, az állami működés csupán egyes területeire kiterjedő kezdeményezésekkel - olyan újszerű megoldásokra tesznek javaslatot, amelyek az állami működés egészét tehetik átláthatóbbá és tisztábbá.

A kormányszóvivő felidézte: autonóm, független államigazgatási szervként létre jön a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. A hivatal a tisztességes eljárás követelményét sértő cselekmények esetében vizsgálati jogkörrel rendelkezne, illetve a közérdekű bejelentést tevő munkavállalók védelmét is ellátná; a korrupciós tevékenységen ért szervezetet bírságolhatja meg, illetve a szervezettől vonja el a korrupcióval szerzett előnyt, az egyénnel szemben pedig büntetőeljárást kezdeményezhet majd.

Emlékeztetett arra: a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat meghonosítaná Magyarországon a bejelentővédelem intézményét. Az új intézmény segítené és védené azokat a munkavállalókat, akik közérdekvédelmi bejelentést tesznek a hivatalnak.

Szollár Domokos az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat eheti részletes vitájával kapcsolatban beszámolt arról: ennek segítségével a munkaadók január 1-jétől kevesebb adminisztrációval, egyszerűbben és gyorsabban alkalmazhatják az alkalmi munkavállalókat.

A rendszer mindemellett átláthatóbbá is teszi az alkalmi munkavállalók foglalkoztatását, ami nemcsak a visszaélések visszaszorításához és a gazdaság fehéredéséhez járul hozzá, hanem nagyobb biztonságot jelent a munkavállalóknak is - hangoztatta.

Kitért arra: a módosítás nyomán megszűnne a papíralapú adminisztráció, és az alkalmi munkavállalói könyv is, amit úgynevezett blankettaszerződés váltana fel az öt napot meghaladó foglalkoztatás esetén. Az öt nap alatti foglalkoztatási szándékot pedig elég lesz interneten vagy telefonon bejelenteni.

A kormányszóvivő a javaslatból kiemelte azt is, hogy megszűnne az alkalmi munkavállalókra vonatkozó időbeli korlátozás is.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
PÉNZÜGYI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORRUPCIÓ