A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén hatályba lépett. Ez alkalomból a portugál kormány, a svéd elnökség és az Európai Bizottság közös ünnepséget szervezett Lisszabonban. A Bizottság meggyőződése, hogy az új szerződés fontos új előnyökhöz juttatja a polgárokat, és belátható időtávra rendezi az intézmények körüli vitákat.
Ezzel lehetővé válik az Európai Unió számára, hogy teljes mértékben a gazdasági és pénzügyi válságból való zökkenőmentes kilábalásra, valamint a környezetbarátabb növekedést célzó 2020-as stratégia előmozdítására koncentrálhasson.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „A Lisszaboni Szerződés a polgárokat helyezi az európai projekt középpontjába. Örülök, hogy megvannak a cselekvéshez szükséges megfelelő intézményeink és stabil időszakot élünk, így most minden energiánkat arra fordíthatjuk, hogy kielégítsük az európai polgárok igényeit.”
A Lisszaboni Szerződés anélkül módosítja a jelenlegi EU- és EK-Szerződést, hogy a helyükbe lépne. Megteremti az Unió számára az ahhoz szükséges jogi keretet és eszközöket, hogy kezelni tudja a jövő kihívásait, és választ adhasson az európai polgárok kéréseire.
A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az európai polgároknak, hogy beleszólhassanak az európai ügyekbe, ezenkívül chartában rögzíti alapvető jogaikat. Az EU-nak megfelelőbb eszközök állnak majd rendelkezésére az energia, az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén. A nemzetközi kérdésekben is határozottabban léphet majd fel.
A következők tartoznak a szerződés legfontosabb vívmányai közé:
- demokratikusabb, nyíltabb és elszámoltathatóbb Unió – az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek sokkal nagyobb beleszólásuk lesz az uniós döntéshozatali folyamatokba, és a polgároknak joguk lesz megtudni, hogy uniós szinten hogyan döntenek minisztereik. Minden európai polgárnak lehetősége lesz arra, hogy befolyást gyakoroljon az uniós jogszabályjavaslatokra.
- hatékonyabb Unió – hatékony és modernizált intézmények segítségével. Ide tartozik a gyorsabb és következetesebb döntéshozatal a közrenddel kapcsolatos kérdésekben, ami által nőni fognak az EU lehetőségei a bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harcban.
- több jog az európaiak számára – az EU értékeit és céljait minden korábbinál világosabban rögzítik. Az Alapjogi Charta az uniós szerződésekkel azonos jogállást kap.
- tekintélyesebb globális szereplő – új pozíciókat hoztak létre annak érdekében, hogy nagyobb legyen az összhang az EU külpolitikájának olyan különböző ágai között, mint a diplomácia, a biztonság, a kereskedelem vagy a humanitárius segítségnyújtás.
Ezek a javítások lehetővé teszik, hogy az Unió változásokat hajtson végre, az európaiak nagyobb biztonságban és jólétben élhessenek, és több lehetőségük nyíljon a globalizáció alakítására.
Az európai polgárok számára előnyös változások tíz példája:
- A polgárok azon joga, hogy a Bizottságot új kezdeményezésre vonatkozó javaslattételre kérhessék fel („európai polgári kezdeményezés”)
- Erősebb védelem a polgárok számára az Alapjogi Charta új jogállása következtében
- Diplomáciai és konzuli védelem valamennyi uniós polgár számára külföldi utazás vagy letelepedés esetén
- Kölcsönös segítségnyújtás az Unión belül természeti vagy ember által előidézett katasztrófák – például áradások és erdőtüzek – esetén
- Új lehetőségek az energiapolitika, a polgári védelem és a határokon átnyúló komoly egészségügyi fenyegetések határokon átnyúló hatásainak kezelésére
- Közös fellépés az olyan bűnszervezetek ellen, amelyek embereket csempésznek át a határokon
- Közös szabályozás a menedékkérelem több tagállamban tör ténő benyújtásának elkerülésére
- Terrorizmus elleni küzdelem a vagyoni eszközök befagyasztása útján
- Az EU döntéshozatalának demokratikusabb megközelítése (az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megerősített szerepe)
- Képesség arra, hogy sürgős pénzügyi segítséget nyújtsunk harmadik államoknak
A Lisszaboni Szerződés létrejöttének mérföldkövei:
- 2007. június: Az Európai Tanács kormányközi konferenciát hív össze azzal a céllal, hogy módosítsák a jelenlegi szerződéseket
- 2007. július–október: kormányközi konferencia
- A 2007. október 18–19-i informális Európai Tanács által jóváhagyott szerződés jóváhagyása
- 2007. december 12.: Az Alapjogi Charta kihirdetése az Európai Parlament (EP), a Tanács és a Bizottság elnöke által.
- 2007. december 13.: Az új szerződés aláírása Lisszabonban
- 2007. december–2009. november: ratifikációs eljárások a 27 tagállamban
- 2009. december 1.: a Szerződés hatálybalépése
A Lisszaboni Szerződés szövege a következő honlapon érhető el: http://europa.eu/lisbon_treaty
