Nem állítható, hogy harcias hangulatban készülődött volna a hétfőn kezdődő biztosjelölti meghallgatásokra az Európai Parlament, ami mégsem zárja ki azt, hogy egy-két halványan szereplő várományos fennakad majd a rostán. A január 13-án sorra kerülő Andor Lászlónak és kollégáinak arról kell meggyőzniük a Parlamentet, hogy szakmailag és politikailag egyaránt képesek a fontos funkció ellátására.

Viszonylag hosszú és kemény „edzőtáboron” van túl Andor László, akinek a foglalkoztatási és szociális politikai tárcát szánja José Manuel Barroso a következő Európai Bizottságban. A londoni EBRD igazgatótanácsi posztot brüsszeli politikai karrierre cserélő Andor szakmai és politikai síkon készült az elmúlt hetekben a szerdán esedékes parlamenti szakbizottsági meghallgatásra, amelynek során három órán keresztül kell majd állnia a képviselők kérdéseit. „A szakpolitikai kérdéseket több körben is átvettük A-tól Z-ig a felkészülés során” – közölte a magyar jelölt néhány nappal a meghallgatás előtt, a leendő biztosok számára a Schuman-tér közelében egy bizottsági épület szárnyában kialakított átmeneti „főhadiszálláson”.

A szakmai felkészülésben a foglalkoztatási és szociális politikai főigazgatóság volt elsősorban a leendő magyar biztos segítségére, aki – mint elmondta – régi szakmai kapcsolatait is mozgósította a minél sikeresebb felkészülés érdekében. Andor László közben már majdani munkájából is ízelítőt kapott, amikor az elmúlt hetekben sorra találkozott a hivatala szempontjából fontos politikai szereplőkkel, és párhuzamosan számos sajtónyilatkozatot és interjút is adott. Utóbbiak – mutat rá – néhány személyével kapcsolatos félreértés tisztázására is lehetőséget adtak, így arra is, hogy egyes állításokkal ellentétben soha nem volt tagja a kommunista pártnak.

Zseleva a gyenge láncszem?

A közgazdász végzettségű jelölt ettől függetlenül fel van készülve arra, hogy kellemetlenkedő kérdéseket is kap majd. „A Bizottság egészének meghallgatása komplex politikai erőtérben zajlik és része egy politikai folyamatnak” – fogalmaz lakonikus rövidséggel ezzel kapcsolatban. Brüsszelben korábban szóbeszéd tárgya volt, hogy az Európai Parlament az erőfitogtatás részeként úgymond megpróbál majd belekötni Barroso három-négy jelöltjébe. Azóta azonban úgy tűnik, hogy az öt évvel ezelőtti meghallgatásoktól eltérően lelohadt a harci szellem és az EP nem készül „vérfürdőre”. De egy pillanat alatt felborulhat a nagy politikai frakciók közötti béke, ha az egyik pártcsoport beleköt a másik jelöltjébe, ami nyilvánvalóan nem maradna válasz nélkül. Erre a jelek szerint a jobboldali bolgár biztosjelöltnek, Rumijana Zselevának van a legnagyobb esélye, akire hírek szerint a szocialisták fenik a késüket. Az eddigi bolgár külügyminisztert férje vélt maffiakapcsolatai és nem mindenki számára meggyőző intellektuális képességei miatt támadhatják. Ha a bolgár szocialisták által fűtött baloldal keddi meghallgatásán tényleg nekiesne Zselevának, úgy elméletileg nem kizárt, hogy a jobboldal éppen a következő nap a porondra lépő szocialista jelöltnek tekintett Andor Lászlón próbálna elégtételt venni. De mindez egyelőre nem több egy feltételezésnél.

Bár a Fidesz eleinte meglehetősen ellenségesen fogadta Bajnai Gordon brüsszeli jelöltjét, a párt azóta békésebb hangra váltott és úgy tűnik, hogy az EP-meghallgatáson sem készül a magyar biztosjelölt megbuktatására.

Az Európai Parlament a meghallgatási procedúra megszervezésével megbízott EP-képviselő, a liberális Andrew Duff szerint alapvetően két szempontból vizsgálja majd a jelöltek alkalmasságát. Az egyik szempont az lesz, hogy megfelel-e a portfoliójával kapcsolatos szakmai elvárásoknak. A másik: vajon alkalmas-e a biztosi funkció ellátására. Andor László úgy vélekedett, hogy a meghallgatás feladata nem a lecke felmondása, hanem sokkal inkább a személyiség habitusának és gondolkodásmódjának a megismerése és letesztelése. „Nem az a lényeg, hogy az ember bemagoljon több ezer oldalt, hanem az, hogy a fejében összeálljon egy egységes koncepció” – mondta. Hasonló véleményt fogalmazott meg az FT Deutschlandban Manfred Weber, az Európai Néppárt egyik frakcióvezető-helyettese, aki szerint nem az az elvárás, hogy a jelöltek minden szakpolitikai kérdést meg tudjanak válaszolni. „De érzékelnünk kell azt, hogy a koncepciójával milyen irányba kíván elindulni” – szögezte le Weber.

Andor László prioritásai

„Európa legsürgetőbb kihívása a következő években a tömeges és hosszú távú munkanélküliség elleni harc lesz. Az állástalanok száma 2010-ben várhatóan kettős számjegyűre emelkedik és a foglalkoztatásnak a 2008-as szintre való visszavitele az európai foglalkoztatási stratégiának a példátlan gazdasági válság kontextusában történő újragondolását jelenti. Ez a terület, ahová a legtöbb erőfeszítésemet fogom fordítani. Célom az EU2020-as stratégiájához való jelentős hozzájárulás, aminek következtében intenzív társadalmi párbeszédre számítok európai szinten” – fejtegette az Európai Parlament kérdőívére adott írásos válaszában a magyar biztosjelölt.

Andor szerint jóllehet valóban nem létezik egységes európai foglalkoztatási és szociális politika, de elvárások és eszközök attól még vannak. És az EU-val szembeni elvárások jelenleg fokozódnak, miután a tagállamok jelentős része egyedül nem képes elboldogulni a foglalkoztatási kihívásokkal. A magyar jelölt hivatali ideje alatt mindhárom hatáskörébe tartozó területen kezdeményezéseket kíván tenni. A foglalkoztatást illetően fontos szerepet lát magának abban, hogyan változik majd 2013 után az Európai Szociális Alap és a globalizációs alap is. A munkajog területén több lényeges szabályozási kezdeményezés is függőben van. Ezek: a hosszú ideje húzódó munkaidős irányelv és a kiküldött munkásokra vonatkozó irányelv. A szociális kérdéseknél pedig a nagyon hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a nyugdíjak hordozhatósága köti le majd többek között a figyelmét.

A meghallgatást megelőzően Barroso elnök háromszor is felkészítést tartott leendő csapatának Brüsszelben, a legutóbb éppen a múlt héten. Andor László szerint számára az egyik legérdekesebb tanulság, hogy milyen módszerekkel lehet biztosítani egy létszámában ilyen nagy testület hatékony működését. Úgy ítéli meg, hogy Barroso változó összetételű, laza keretek között együttműködő csoportokban látja az egyik lehetséges megoldást. A magyar jelölt egyszerre öt ilyen biztosi körben is helyet lát magának. Olli Rehnnel (finn, gazdasági és pénzügyek) és Antonio Tajanival (olasz, iparpolitika) a foglalkoztatás, az osztrák (Johannes Hahn, regionális politika) és a román (Dacian Ciolos, mezőgazdaság) biztossal a költségvetés “köti össze”. A svéd Cecilia Malmströmmel és a luxemburgi Viviane Redinggel (bel- és igazságügy, állampolgári jogok) a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség a közös téma, míg a zöld szerkezetváltás munkavállalói aspektusai a dán Connie Hedegaard-dal (klímapolitika) és a szlovén Janez Potocnikkal (környezetvédelem) sarkallják együttműködésre. Végül – ahogy ő fogalmaz – „a lisszaboni filozófia” kapcsán az innovációért és kutatásért felelős ír biztos, Máire Geoghegan-Quinn lesz az együttműködő partnere.

A szakbizottságok a meghallgatásokat követően gyorsan nyilvánosságra hozzák majd véleményüket, ám az EP elnökéből és a frakcióvezetőkből álló elnökök konferenciája mondja majd ki a végső szót. Az Európai Parlament a tervek szerint január 26-i brüsszeli plenáris ülésén szavaz majd az egész testület jóváhagyásáról. Az EP egyes biztosokat ugyan nem utasíthat el, de a teljes testület megvétózásának kilátásba helyezésével kikényszerítheti a személyi változásokat, ahogy az öt évvel ezelőtt, az első Barroso-bizottság idején is történt. Ha megszerzi a Parlament támogatását, a Bizottságot minősített többséggel az Európai Tanács nevezi ki hivatalosan.