Az Európai Bíróság C‑226/08. számú ügyben hozott ítélete szerint a tagállamok a Bizottság által a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékéről összeállított tervezettel kapcsolatos egyetértésük megadását kizárólag természetvédelmi okok alapján tagadhatják meg.

A C‑226/08. sz. ügyben hozott ítélet – Stadt Papenburg kontra Németországi Szövetségi Köztársaság:

A tagállamok a Bizottság által a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékéről összeállított tervezettel kapcsolatos egyetértésük megadását kizárólag természetvédelmi okok alapján tagadhatják meg.

Az Ems folyón tervbe vett kotrási munkálatokat e folyó egyes részeinek a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékébe történt felvételét követően az élőhely-irányelvből következő általános védelmi szint betartásával kell elvégezni.

Az élőhely‑irányelv1 által létrehozott „Natura 2000” a különleges természetmegőrzési területek egységes európai ökológiai hálózata. E hálózat természetes élőhelytípusokat, továbbá az irányelvben felsorolt egyes fajok élőhelyéül szolgáló természeti területeket foglal magában. Célja, hogy biztosítsa azok kedvező védettségi állapotának fenntartását vagy helyreállítását.

Az irányelv szerint minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak a közösségi jelentőségű természeti területek javasolt jegyzékét. Ezt követően, a Bizottság – környezetvédelmi szempontok alapján, és a tagállamokkal egyetértésben – összeállítja a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékét.

Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni nemzeti szinten minden olyan terv vagy projekt hatásait illetően, amely jelentős hatással lehet a védett területre. A nemzeti hatóságok csak az olyan terveket vagy projekteket hagyhatják jóvá, amelyek nem veszélyeztetik az érintett természeti terület épségét.

Papenburg városa Alsó‑Szászország tartományának (Németország) egy kikötővárosa, amely az Ems folyó partján fekszik, ahol egy hajógyár is található. Ahhoz, hogy a nagy merülési mélységű hajók a hajógyárból az Északi‑tengerre áthajózhatók legyenek, az Ems medrét kotrásoknak kell alávetni. 1994-ben engedélyezték Papenburg városa számára az említett folyó kotrását. Az említett határozat jogerős, és azt jelenti, hogy a jövőbeni kényszerkotrások engedélyezettnek minősülnek.

A Bizottság az Ems Papenburg város területén kívül eső egyes részeit felvette a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékének tervezetébe, és ezzel összefüggésben Németországot egyetértésének megadására kérte.

Papenburg városa keresetet indított a Verwaltungsgericht Oldenburg (Oldenburg város közigazgatási bírósága) előtt, amelyben a Németországi Szövetségi Köztárságnak az egyetértés megadásától való eltiltását, valamint azt kérte, hogy az Ems hajózhatóságát biztosító kényszerkotrások tekintetében a jövőben ne kelljen minden esetben az irányelv szerinti hatásvizsgálatot elvégezni.

A német bíróság azzal a kérdéssel fordult a Bírósághoz, hogy milyen körülmények esetén tagadhatja meg egy tagállam a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékének tervezetéhez az egyetértésének megadását. Ezen felül azt akarta megtudni, hogy az Emsen tervbe vett és a német hatóságok által az irányelv átültetésére szolgáló határidő lejárta előtt engedélyezett, folytatólagos kotrásokat alá kell-e vetni az ott írt vizsgálatnak.

A Bíróság először is megállapítja, hogy valamely terület közösségi jelentőségének értékelési szempontjai az irányelvben felsorolt élőhelyek, illetve vadon élő állat- és növényfajok megőrzése céljából, valamint a Natura 2000 egységessége céljából kerültek meghatározásra. Márpedig, e célok természetvédelmi jellegűek.

Következésképpen, a tagállamok valamely területnek a Bizottság által összeállított közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékébe való felvételével kapcsolatos egyetértésük megadását kizárólag természetvédelmi okok alapján tagadhatják meg. Gazdasági, szociális vagy kulturális szempontok, valamint regionális vagy helyi sajátosságok nem szolgálhatnak a megtagadás alapjául.

Ezt követően a Bíróság hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy az Emsen végzett kotrási munkálatokat az irányelv átültetésére szolgáló határidő lejárta előtt a nemzeti jog alapján jogerősen engedélyezték, önmagában nem képezi akadályát annak, hogy e munkálatok a hajózható meder tekintetében végzett minden egyes beavatkozásnál különálló projektnek minősüljenek. Ebben az esetben minden egyes ilyen projektet, amennyiben az jelentős hatással lehet az említett területre, az irányelvnek megfelelően hatásvizsgálatnak kell alávetni.

Ugyanakkor, amennyiben – figyelemmel többek között a szóban forgó karbantartási munkálatok gyakoriságára, jellegére vagy elvégzésének feltételeire – azok egységes műveletnek tekinthetők, különösen amikor a céljuk a hajózható meder bizonyos mélységének azonos állapotban tartása az e célból végzett rendszeres és szükséges kotrások által, e munkálatok az irányelv értelmében vett egy és ugyanazon projektnek tekinthetők. Ebben az esetben az ilyen projekt, amelyet még az irányelv átültetésére szolgáló határidő lejárta előtt engedélyeztek, nem tartozik az érintett terület tekintetében végzendő előzetes hatásvizsgálat hatálya alá.

Mindazonáltal, amennyiben valamely terület szerepel a Bizottság által jóváhagyott közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékében, akkor valamennyi munkálat kivitelezése az irányelvből eredő általános védelmi kötelezettség hatálya alá tartozik, ami abban áll, hogy meg kell akadályozni a természetes élőhelyek és a fajok élőhelyeinek károsítását, valamint az azon fajokat érintő jelentős kihatásokat, amelyekre való tekintettel a védett területet kijelölték.

Végül a Bíróság pontosítja, hogy attól kezdve, hogy valamely terület szerepel annak a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékébe való bejegyzése céljából a Bizottságnak átadott nemzeti jegyzékben, nem vethető alá olyan beavatkozásnak, amely ökológiai jellemzőit komolyan veszélyeztetheti.
A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon


1A 2006. november 20‑i 2006/107/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 368. o.) módosított, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21‑i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).