Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

'Egyforintos' cégek

2010.01.19. Jogi Fórum / Babanics Rita

Az idei évtől lényegesen könnyebbé vált az új cégek alapítása, most jött el az egyéni cégek korszaka. Ez a cégfajta egyéni vállalkozásokból hozható létre.

Módosítások és okaik

A társasági törvény őszi módosítását a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó 2007/36/EK irányelv követeli meg, különösen a cégek más tagállamokból származó tulajdonosai láthatják az előnyeit. A 2006-ban megújult társasági törvény legutóbb 2007-ben módosult jelentősen, akkor szállították le a kötelező törzstőke minimumokat. Azóta is „igazítottak” rajta, ezt a versenyképesség növelése, az elektronikus ügyintézés terjedése, illetve más törvények – például a csődtörvény – módosulása tette szükségessé.

A törvénymódosítás rendelkezett arról is, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatótanácsa, illetve – ahol működik – felügyelőbizottsága tagjainak pénzbeli juttatásait közzé kell tenni a cégek honlapjain. Magyarország ezzel a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásáról szóló 2004/913/EK ajánlásnak tesz eleget. Ez ugyan megjelent a Budapesti Értéktőzsde felelős társaságirányítási ajánlásaiban. Hasonló rendelkezés általánosan elterjedt az EU tagállamainak társasági jogában. A magyar törvény a minimális kötelezettséget rögzíti majd, a társaságok alapszabályaikban azonban részletesebb közzétételi rendelkezéseket is előírhatnak.

Ügyfélkapun keresztül is lehet iratokat küldeni

Az egyéni vállalkozók esetében lényeges könnyítés, hogy január elsejétől teljesen ingyenessé vált az igazolvány kiváltása és valamennyi hozzá kapcsolódó ügyintézés, mint például a módosítás is. Minden elintézhető lett elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, amely korábban csak időpontfoglalásra volt számukra alkalmas. Az elektronikus ügyintézésből az is következik, hogy maga a vállalkozó igazolvány nem lesz kézzel fogható, kiváltása nem kötelező. Alapesetben csak a számát kapja meg a vállalkozó.

Még egy lehetősséggel élhetnek az egyéni vállalkozók ettől az évtől: vállalkozásukat egyéni céggé alakíthatják. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás saját vagyonnal rendelkezhet, amely független az egyéni vállalkozó vagyonától. Arról a vállalkozó maga dönt, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséget választ. A folyamat visszafordíthatatlan, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni céggé alakul, később nem térhet vissza az egyéni vállalkozáshoz.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nem ingyenes, viszont nem is kötelező. A 2009. évi XCV. törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó része éppen azt célozza, hogy ne az igazolvánnyal azonosítsák az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultságot.

Egyéni cégből nyilvánvalóan nem lehet egyéni vállalkozóvá „visszaalakulni”, ám ez nem jelenti azt, hogy aki egyéni céget alapított, már nem lehet egyéni vállalkozó. Erre lehetősége akkor van, ha megszünteti az egyéni céget annak törvényben rögzített rendje szerint, majd azt követően szintén törvényben rögzített módon egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd.

2. A Kormány a gazdasági társaságokról és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvények módosításáról szóló előterjesztés kapcsán 2009. október 1-jei ülésén döntött arról, hogy a könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság, mint társasági altípusnak a bevezetésére nem kerül sor.

A döntés indokául szolgált, hogy a különböző szakmai szervezetek és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) is azon véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet elismerik, az alacsony tőkeminimum valóban segíti a vállalkozás-alapítást és a piacra lépést, azonban az alacsony tőkeminimum előírása önmagában nem hatékony és elégséges hitelezővédelmi eszköz, jelen magyar gazdasági helyzetben egy alapításkori tőkeminimum nélküli társasági forma (altípus) bevezetése nem időszerű.

A fent leírtak következtében az Országgyűlés elé benyújtott T/10812. számú törvényjavaslat a könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó tervezett rendelkezéseket már nem tartalmazta. Ennek okán a 2009. november 9-én elfogadott és a Magyar Közlöny 169. számában kihirdetett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXI. törvény nem tartalmaz szabályozást a könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaságra, ennek következtében nem fognak bejegyzések születni a könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaságok tekintetében.

1 Ft-os Kft.

A Kormány 2009. szeptember 30-i ülésén úgy döntött, hogy az úgynevezett könnyített alapítású Kft. bevezetése a gazdaság jelenlegi állapotában - különös tekintettel a visszaélésszerű cégalapításokra, lánctartozásokra - nem időszerű.

A tárca a közeljövőben nem tervezi a Gt. ilyen tartalmú módosítását.

Egyéni cég

2010. január 1-jén hatályba lépett a 2009. évi CXV. törvény. Ennek alapján az egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat, amelynek nincsen a törvényben meghatározott tőkeminimuma, azaz valóban 1 forinttal is létrehozható.

! Ezzel kapcsolatban azonban a következőket fontos tudni:

  • az egyéni cég nem gazdasági társaság (ahogyan a kft. viszont az), hanem jogi személyiség nélküli cég,
  • egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat (bár az egyéni vállalkozóvá válás módján az új törvény lényegesen egyszerűsít),
  • a tőkeminimum hiánya miatt az új törvényben szigorú hitelezővédelmi szabályok szerepelnek (pl. pótbefizetés intézménye, a korábbi egyéni vállalkozói tevékenységért való korlátlan felelősség, stb.).

Kapcsolódó cikkek:

Új jogalanyok a gazdasági életben I. - Az egyéni cégről →

Új jogalanyok a gazdasági életben II. - Az egyéni vállalkozóról →

 

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
JOGALKOTÁS