Másfél milliárd forintos kártérítési pert indít a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen az UD Zrt. – jelentette be Bakondi György ügyvéd kedden Budapesten.

A keresetlevelet a héten írták meg. A céget ért tényleges kár 508 millió forint, a zrt. cégértéke pedig – amennyiért el lehetett volna adni az adatgyűjtési botrány kirobbanása előtt – 1,5 milliárd forint, ami a botrány után nullára esett vissza – mondta sajtótájékoztatón.

Hozzátette: keresetüket igazságügyi szakértővel előzetesen értékelték, mivel kártérítési ügyről van szó és ilyen esetekben tételes kimutatás szükséges a tényleges kárról. Ezért megvárták – és beépítették a keresetbe – a cég 2009-es mérlegét is.

Emlékeztetett rá: a jog szerint aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Elmondta azt is, hogy – mivel a céget és vezetőit személyiségi jogi sérelem érte és ez az üzleti életben való boldogulásukat hátráltatja – személyiségi jogi pereket is indítottak. Jelenleg nyolc ilyen személyiségi jogi per van folyamatban, amelyeket a cég két vezetője, Tóth János és Horváth József indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók illetve Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke ellen. Ezekben a személyiségi jogi perekben részben született elsőfokú döntés, részben már tartottak tárgyalást, és a perek egy részében a jövőben kezdődik a tárgyalás.

Horváth József, a cég vezetője jelezte: amennyiben a személyiségi jogi perekben nyernek, a pénzt jótékonysági célra fordítják.

Futó Barnabás ügyvéd a folyamatban lévő büntetőügyekről számolt be az újságíróknak, eszerint két ügyben nyomoznak még a hatóságok: Tóth Jánost a Budapesti nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés kapcsán felbujtóként gyanúsította meg, illetve folyik még a hét rendbeli, haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés miatt indult büntetőügy. Ez utóbbiban az a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a cég telephelyén olyan eszközöket – például szélessávú detektort, lézeres kamerakeresőt – foglaltak le, amelyekhez nem volt engedély. Az ügyvéd szerint a gyanúsítások megalapozatlanok.

Az UD Zrt.-ügy büntetőügyeiről szólva emlékeztetett rá: az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában a múlt héten elhangzott, hogy Kovács Tamás legfőbb ügyész Laborc Sándorral kapcsolatban közölte: “a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta a Budapesti Katonai Ügyészséget, hogy felmerül a gyanúja szolgálattal összefüggő bűncselekményeknek”.

Szilvásy György volt titokminiszterrel szemben pedig folyik az eljárás a különleges személyes adattal visszaélés gyanúja miatt. Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal szemben jelenleg függőben van az eljárás, amíg a képviselőket védi mentelmi joguk.

Az ügy alapját jelentő telefonbeszélgetéseket Horváth József szerint elképzelhető, hogy nem is a lehallgatásra jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hallgatta le, szerinte erre utalnak a leiratban található elhallások, hibák is.

A Dávid Ibolyához került CD-ről szólva Futó Barnabás leszögezte: az egyértelműen “vágott” felvétel, erre utal szerinte, hogy például egy mondat a közepétől kezdődik. Hozzátette: a Legfőbb Ügyészség úgy tudja, hogy Dávid Ibolya birtokában több hangfelvétel is van, erről vagy az NBH-tól van információja az ügyészségnek, vagy az MDF-frakció tagjaitól, akiknek a hírek szerint Dávid Ibolya beszélt arról, hogy több hangfelvétele is van.

Horváth József szerint “pikantériája” az adatgyűjtési ügynek, hogy Somogyi Zoltánnak – “aki ebben a CD-eljuttatási ügyen segédkezett az elnökasszonynak” – a cége, a Political Capital 2006-tól tanácsadója volt az NBH-nak. Furcsa bukét ad” az ügynek, hogy az NBH sok tízmillió forinttal támogatja Somogyi cégét, aki tanácsot ad az NBH-nak és az MDF-nek is. “Fantázia kérdése, hogy ezt a kört felvázolja valaki” – mondta.