A magyar büntetőjog nem ismeri az (amerikai típusú) vádalku intézményét; a “nyomozási alku” megkötésének pedig az kellene, hogy legyen a következménye, hogy a nyomozóhatóság megszünteti az eljárást a terhelttel szemben – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden, annak kapcsán, hogy a BKV-ügyben gyanúsított Balogh Zsolttal kapcsolatban több helyen is megjelent egy esetleges “vádalku” lehetősége.

A főügyészség Balogh Zsolt és védője nyilatkozatainak apropóján emlékeztetett rá: a hatályos büntetőeljárási törvény úgynevezett “nyomozási alkuról” rendelkezik, amelynek során az alku alapját a nyomozó hatóság (a BKV-ügyben tehát a rendőrség) és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy között – ügyészi engedéllyel – megkötött megegyezés képezi.

A megegyezés következményeként a nyomozó hatóság a nyomozást megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a saját – vagy más – büntető ügyének bizonyításához oly mértékben járul hozzá, hogy az együttműködéshez fűződő bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

A fenti tartalmú megállapodás egész folyamata, annak kezdeményezése, annak tartalma, az arra vonatkozó döntés teljes egészében államtitkot képez – hangsúlyozták.

A főügyészség hozzátette: Balogh Zsolt a büntetőeljárásban gyanúsítottként szerepel, jogállása azonos az ügy többi gyanúsítottjának jogállásával.

Balogh Zsolt védője, Bárándy György a Népszavának a héten azt mondta: a korábban általa tervezett vádalku nem jöhetett létre, így ügyfele gyanúsított lett, hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Emlékeztetett arra: még nem gyanúsítottként Balogh két – államtitoknak minősített – nyilatkozatot tett, azóta pedig két vallomást is tett.

Balogh Zsoltot meghallgatta volna a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottsága is, ám ügyvédje február végén azt közölte György Istvánnal, a testület fideszes elnökével, hogy tekintettel a vádalkukötésre, Balogh Zsolt egyelőre nem kíván a testület elé állni.

A Magyar Nemzet szombati számában Balogh Zsolt, a BKV Zrt. volt megbízott vezérigazgatója a többi között arról számolt be: nagyságrendileg mintegy 70 millió forint jutott Hagyó Miklóshoz rajta keresztül, és azóta tudja, hogy 15 millió forint fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer abban adta át az összeget.

Vasárnap a hírTV Kontraszt című műsorában már arról beszélt, hogy szerinte párthoz vagy pártokhoz kerülhetett a BKV-tól Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyetteshez juttatott pénzből. Szólt arról is, hogy abból a 70 millió forintból, amely a tudtával, rajta keresztül Hagyó Miklóshoz került, 40 millió forint a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének többletkifizetéseiből származik. A fennmaradó 30 millió forintból 15 milliót személyesen adott át Hagyónak Lelovics Ottó kommunikációs szakember irodájában. A másik 15 milliót egy olyan informatikai cégen keresztül juttatta el, amely korábban szerződésben állt a BKV-val.