A pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról - Kiállt a Tobin-adó mellett az Európai Parlament

2010.03.12. BruxInfo

Akár egyedül is be kellene vezetnie a pénzügyi tranzakciók megadóztatását az Európai Uniónak, ha erről nem sikerül globális megállapodásra jutni a fontosabb nemzetközi pénzügyi központokkal – véli az Európai Parlament.

Az Európai Parlament szerdán elsöprő többséggel (536 igen és 80 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett) állásfoglalást fogadott el a pénzügyi műveletek megadóztatásáról, az úgynevezett Tobin-adóról. Ebben a Parlament azon véleményének ad hangot, hogy globális adót kellene kivetni a pénzintézetek túlzott kockázatvállalástól való elriasztására. Az adó azt is biztosíthatná, hogy a pénzintézetek fizessék meg azokat a károkat, amiket a pénzügyi válság okozott. Ha azonban ilyen globális adóról nem sikerülne megállapodni, az EU-nak akár egyedül is be kellene azt vezetni – vélik a képviselők.

Állásfoglalásában a Parlament arra kéri a Bizottságot, hogy készítse el a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó megalkotásáról szóló EU-s álláspont tervezetét, méghozzá megfelelő időben ahhoz, hogy azt júniusban a G20 elé lehessen tárni. Ebben azt is be kell mutatni, hogy egy ilyen adó miként tudja stabilizálni a pénzpiacokat és megakadályozni, hogy a 2008-as pénzügyi válság megismétlődjön. A bizottsági értékelésnek az adó előnyeinek és hátrányainak felmérésére is ki kell terjednie.

Az EP szerint a Tobin-adóról való gondolkodás során figyelembe kell venni a pénzügyi műveletekre vonatkozó adókkal kapcsolatos múltbéli tapasztalatokat, különösen az adóelkerülési magatartást és a tőke vagy szolgáltatásnyújtás elvándorlását. Külön fel kell mérni, mik lennének az előnyei és hátrányai, ha a pénzügyi műveletekre vonatkozó adókat csak az Európai Unióban vezetnék be – a globális szintű bevezetéshez, valamint a jelenlegi helyzethez képest.

A Parlament úgy látja, figyelembe kell venni, milyen lehetőségek vannak lényeges bevétel előteremtésére a Tobin-adóból, az egyéb forrásból származó adóbevételekhez, a költségek behajtásához és a bevételek országok közötti megoszlásához képest. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyen mértékben járulna hozzá a pénzügyi műveletekre vonatkozó adó a pénzügyi piacok stabilizációjához a túlzott rövid távú kereskedelemre és spekulációra, valamint az átláthatóságra kiváltott hatások terén.

A Bizottságot és a Tanácsot arra is felkérte az EP, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne egy ilyen adót a szegényebb országok fejlesztésének, illetve a klímavédelemnek a szolgálatába állítani, illetve milyen hatással lenne egy ilyen adó az EU-büdzsére. A Tobin-adónak mindazonáltal nem szabad rontania a bankszféra reálgazdaságot finanszírozó képességén. A kisbefektetőkre és a kisvállalkozásokra gyakorolt esetleges negatív hatásokat szintén el kell kerülni.

A parlamenti állásfoglalásra reagálva Algirdas Semeta adóügyekért felelős EU-biztos azt mondta, szerinte a Tobin-adót legjobb lenne globális szinten bevezetni, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a tőke elvándorlását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jól előkészített újraelosztási rendszer nélkül az ilyen adóból származó bevételek leginkább a nagy pénzügyi központokkal rendelkező tagállamok államkasszájában kötnének ki.

Udo Bullman német szocialista képviselő, az EP szocialista frakciójának illetékes szóvivője a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a „mohó spekulánsok felelősek a pénzpiacok összeomlásáért (...) ez az adó a moralitás érzését vezetné be a piacokon”. Szerinte a pénzpiaci tranzakciók között kilencvenszer annyi a spekulatív célzatú, mint amennyi a reálgazdaság igényeit elégíti ki. A Tobin-adóval ennél jobb egyensúlyt lehetne kialakítani. Bullman úgy véli, nem igaz, hogy a 0,01 vagy 0,05 százalékos tranzakciós adó rontaná az EU versenyképességét, de az Európai Bizottság túlságosan sokáig habozik ebben az ügyben.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
ADÓZÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT