Az Alkotmánybíróság (Ab) fontos döntéseinek jól kezelhető bemutatását és a testület, valamint a gyakorló jogászok, bírák, ügyvédek közötti párbeszéd erősítését fogalmazták meg az Alkotmánybírósági Szemle feladataként az új szakmai folyóirat ünnepélyes bemutatójának résztvevői szerdán Budapesten.

A Magyar Ügyvédi Kamarában tartott lapbemutatón Paczolay Péter, az Ab elnöke a jog iránti bizalom növelését emelte ki a szemle fontos céljaként.

Az Ab-hez intézett évi egy-kétezer indítvány nyilvánvalóan a jogkereső közönség e testület iránti bizalmát fejezi ki. Mi több, a közvélemény-kutatások szerint az Ab az állami intézmények közül a legnépszerűbb, de “legyünk őszinték”, ez a bizalom fordított arányban áll az adott intézmény ismertségével. Tehát minél ismertebb egy intézmény, annál népszerűtlenebb, és minél kevésbé ismert, annál nagyobb iránta a bizalom – jegyezte meg derültséget kiváltva az Ab elnöke.

Paczolay Péter szerint az új folyóirat szakmai viták bemutatásával sokat tehet a jog iránti bizalom növeléséért. Az első szám szerkesztőségi ajánlása tartalmazza: “az Alkotmánybíróság munkájára nem a statikusság a jellemző. A precedensek tiszteletben tartása mellett a testület törekszik joggyakorlata továbbfejlesztésére. (…) megoldottnak hitt kérdések új megvilágítást kaphatnak, a mindennapok a korábbi gyakorlat átgondolását igényelhetik. A nyilvánosság megmérettetést is jelent a döntéshozó intézmények számára. Mégis fontos, hogy az Alkotmánybíróság a nyilvánosság újabb fórumán, az időszaki kiadványok területén is megjelenjen.”

Az ünnepélyes bemutatón Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja kifejtette: az Alkotmánybírósági Szemle fontos feladata, hogy az Ab és a bíróságok közti együttműködés fóruma legyen, kritikai elemzéseket, az alkotmánybírósági döntésekhez kapcsolódó hatástanulmányokat közöljön.

Hanák András ügyvéd szerint a folyóirattal az Ab tett egy lépést abba az irányba, hogy kimozduljon az elefántcsonttoronyból. A szakember szerint megfontolandó, hogy az újraközölt határozatok és alkotmányjogi, az Ab munkáját elemző, bíráló írások közti arány az első számban megfigyelhető 70:30-ról a tanulmányok javára mozduljon el.

Csehi Zoltán egyetemi docens kifejtette: az új folyóirat érezhetően rendet kíván vinni a rendetlenségbe, ésszerűséget a kuszaságba, bemutatni, hogy az ésszerűség legyőzi a butaságot, slamposságot.

A jog végül is az emberről kell, hogy szóljon, ám manapság szétesett törvények vannak, dekonstruktivista a jogrend, és ez lehetőséget ad az önkényre. Ezzel szemben az Alkotmánybírósági Szemle sugározza a tiszta elveket, ésszerűsséget, igazságosságot. Jó példa erre a parkolás, amelyről mindenki tudta, hogy észbontó, mégis kellett egy döntés, az alkotmánybíróságé – emelte ki a szakember.
Csehi Zoltán szerint a kritikus hangoknak is helyt adó folyóirattal az Ab nyit a gyakorló jogászság felé, párbeszédet kezdeményez az élő jog képviselőivel.

Az évente kétszer megjelenő Alkotmánybírósági Szemle a testület évi sok száz határozata közül a legfontosabbakat közli kezelhető, szerkesztett, rövidített formában, és közzétesz a szakterülethez tartozó tanulmányokat, tudományos kritikákat, vitákat, véleményeket is.

A első szám szerkesztőségi ajánlása szerint a “tanulmányok elsősorban olyan kérdéskörökre fókuszálnak, amelyek a testületen belül is vitákat váltanak ki, avagy egy-egy meghatározott jogterületet érintő joggyakorlat átfogóbb értékelésére vállalkoznak.” A másfél száz oldalas első számban megtalálható többek között a parkolásról, a családi pótlékról és a jogalkotási törvényről szóló alkotmánybírósági határozat szerkesztett formában, továbbá Paczolay Péter, Holló András alkotmánybíró, volt alkotmánybírósági elnök, Lábady Tamás és Trócsányi László alkotmánybíró, a folyóirat főszerkesztőjének tanulmánya, valamint vitaindítóként Vassilios Skourisnak, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága elnökének írása.

Az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke Paczolay Péter, tagja Lábady Tamás, Harmathy Attila, Bragyova András és Kovács Péter. A folyóirat főszerkesztője Trócsányi László, szerkesztői Köblös Adél és Marosi Ildikó.