A 2010. május 17-től 21-ig tartó munkaheteken többek között fogyasztóvédelem, természetvédelem, versenyjog, valamint állami támogatások kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.
A május 17-től május 21-ig tartó munkahét
Bíróság
2010. május 18., kedd
1/09. sz. előzetes vélemény iránti kérelem – Szóbeli előterjesztések
[Az EU által megkötendő nemzetközi megállapodások – Egységes szabadalmi bíráskodási rendszer – A tervezett megállapodás összeegyeztethetősége az uniós joggal]
Az EK-Szerződés (illetve jelenleg már az EU működéséről szóló szerződés) lehetőséget ad az Európai Uniónak arra, hogy megállapodást kössön más nemzetközi szervezetekkel, illetve olyan állammal vagy államokkal, amelyek nem vesznek részt az európai integrációban. Az említett szerződések azt is előírják, hogy az EU bármely tagállama, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kikérhetik az Európai Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak az Uniót alapító szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről. Ha a Bíróság véleménye kedvezőtlen, a tervezett megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják vagy az alapító szerződéseket felülvizsgálják.
Az 1973. október 5‑én Münchenben aláírt, európai szabadalomról szóló egyezmény (a továbbiakban: ESZE) egy olyan szerződés, amelynek jelenleg harminchat állam, köztük az Európai Unió valamennyi tagállama a tagja. Az említett egyezmény az európai szabadalmaknak az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által történő megadásának egységes eljárásáról rendelkezik. Bár az ezen oltalmi jog megadásával kapcsolatos eljárás egységes, az európai szabadalom a jogosult által megjelölt államok belső jogának hatálya alá tartozó, nemzeti szabadalmak kötegéből áll.
2000‑ben az EU tárgyalásokat kezdeményezett a jövőbeni közösségi (a Lisszaboni Szerződést követően értsd: uniós) szabadalmakkal kapcsolatban. 2000 nyarán a Bizottság letétbe helyezett egy, a közösségi szabadalomról szóló rendeletjavaslatot, amely a Közösség (EU) ESZE‑hez való csatlakozását, a Közösség egész területére érvényes egységes ipari oltalmat és ezen oltalom ESZH által történő megadását irányozta elő. A Bizottság elképzelése szerint az oltalomnak egységes és önálló jellege lenne, amely az Európai Unió egész területén azonos joghatásokkal járna, és azt csak e terület vonatkozásában lehetne megadni, átruházni, megsemmisíteni vagy kiterjeszteni. Az ESZE rendelkezései lennének alkalmazandók a közösségi szabadalomra, amennyiben a közösségi szabadalomról szóló uniós rendelet nem rendelkezik különös szabályokról.
A Tanácson belüli előkészítő munkálatok keretében elkészült a tagállamok, az Európai Unió és az ESZH harmadik (nem uniós) országai között megkötendő nemzetközi megállapodás tervezete, amely létrehozná az európai és közösségi szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra illetékes bíróságot. Ez a bíróság az Európai és Közösségi Szabadalmi Bíróság (SZB) lenne, amely egy elsőfokú – központi, helyi és regionális egységekből felépülő – bíróságból és egy fellebbviteli bíróságból állna. A létrehozandó új bíróság (az EU tagállamainak nemzeti bíróságaihoz hasonlóan) az uniós jog érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatos kérdéseket terjeszthetne az Európai Bíróság elé.
A Tanács annak megállapítása végett nyújtott be vélemény iránti kérelmet az Európai Bírósághoz, hogy az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozásáról szóló tervezett megállapodás összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Az ilyen ügyeket a Bíróság teljes ülésen, azaz valamennyi bíró részvételével tárgyalja.
C-65/09 Weber & C-87/09 Putz – Főtanácsnoki indítvány
[Fogyasztóvédelem – Építőanyag és műszaki cikk vásárlása – Hibás teljesítés – A hibás áru kicserélése – Mellékkötelezettségek]
Építőanyagok vagy műszaki cikkek vásárlása során gyakran érik kisebb-nagyobb kellemetlenségek a fogyasztót, amelyek megoldása aztán pénzt, fáradságot és időt igényel.
A Weber ügyben egy magánszemély fogyasztó csiszolt járólapot vásárolt, amelyen később foltok jelentek meg. Az elvégzett szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a foltok olyan, a gyártás során keletkezett finom mikrocsiszolási nyomok, amelyeket nem lehet kijavítani, és a hiba orvoslása csak a járólap teljes cseréjével lehetséges. A vevő azonban nemcsak új járólapok szállítását, hanem a hibás lapoknak a felszedését és az újaknak a beépítését is követeli az eladótól, természetesen mindezt az utóbbi költségén. Mivel a német fogyasztóvédelmi szabályok értelmében a vevő nem kérheti az eladótól a korábban beépített, hibás fogyasztási cikk eltávolítását és a hibátlan elemek beépítését, amennyiben ezek költségei aránytalan terhet jelentenének az eladó számára, a Bundesgerichtshof az EU fogyasztóvédelmi jogában is megjelenő „aránytalanság” fogalmának értelmezését kérte az Európai Bíróságtól.
A Putz ügyben az eladó egy hibás mosógépet szállított, amelyet a vevő maga épített be. A hiba kiderülése után a vevő nemcsak a mosógép kicserélést követeli, de azt is, hogy a hibás mosógépet az eladó a saját költéségén távolítsa el és építse be az új berendezést. A német jog ugyan erre a fogyasztót nem jogosítja fel, az eljáró német bíróság azonban az Európai Bíróságtól vár választ arra a kérdésre, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján esetleg mégis támaszthat-e ilyen igényt a hibás termék vásárlója.
2010. május 20., csütörtök
C-308/08 Bizottság kontra Spanyolország – Ítélethirdetés
[Természetvédelem – Kihalás szélén álló állatfajok – Ibériai hiúz – Állatok és autók összeütközésének veszélye – Védőintézkedések végrehajtásának elmaradása]
A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Spanyolország ellen, mert a dél-európai állam egy mezőgazdasági út felújítását a vadállományt védő megfelelő intézkedések végrehajtása nélkül kivitelezte. Az új aszfaltot kapott úton az ott elhaladó járművek az eddiginél jóval nagyobb sebességgel haladhatnak, ami a szükséges védőintézkedések hiányában jelentősen megnöveli a helyben élő vadállatok és az autók összeütközésének veszélyét. Mivel a veszélyeztetett állatok között egy uniós szinten védett és kihalás szélén álló faj, az ibériai hiúz is megtalálható, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult Spanyolország elmarasztalása végett.
Törvényszék
2010. május 19., szerda
T-11/05, T-18/05, T-19/05, T-20/05, T-21/05 & T-25/05 Wieland-Werke és társai, IMI és társai, Boliden és társai, Outokumpu és Luvata, Charlkor & KME Germany és társai kontra Bizottság – Ítélethítdetés
[Verseny – Réz víz- és gázcsövek európai piaca – Kartell]
A Bizottság 2004 szeptemberében lecsapott egy a víz- és gázcsövek európai piacán 12 éven keresztül tevékenykedő kartellre, és az abban részt vevő cégekre összesen 222,3 millió euró összegű bírságot szabott ki. Az érintett vállalkozások a Bizottság megállapítása szerint egy jól strukturált, klasszikus kartellt tartottak fenn, kódnevekkel és titkos repülőtéri találkozókkal, amelyeken a piac felosztásáról és az árak minél magasabban tartásáról döntöttek. Tevékenységük következményeként az európai fogyasztók éveken át többet fizettek csővezetékeik kicseréléséért vagy akár egy új ház megvásárlásáért ahhoz az árhoz képest, amelyet a kartell működése nélkül fizetniük kellett volna. A megbírságolt cégek közül hatan a Törvényszéktől kérték a bírság eltörlését vagy annak csökkentését.
2010. május 21., péntek
T-425/04, T-444/04, T-450/04 & T-456/04 Franciaország, France Télécom, Bouygues és Bouygues Télécom & AFORS Télécom kontra Bizottság egyesített ügyek – Ítélethírdetés
[Állami támogatások – France Télécom – Eladósodott cég állami megsegítését valószínűsítő nyilatkozatok – Tőzsdei és hitelminősítői reakciók]
A francia állam többségi tulajdonában lévő France Télécom 2002-ben súlyos adósságválságba került, különösen a mobiltelefon-ágazatban végrehajtott cégfelvásárlásai (pl. a brit Orange megvétele) miatt. A cég által kibocsátott kötvényeket a hitelminősítők „befektetésre nem ajánlottnak” osztályozták, a vállalkozás tőzsdén jegyzett részvényeinek árfolyama pedig jelentősen visszaesett.
Ilyen körülmények között a francia állam kinyilvánította, hogy nem hagyja magára a céget és kötelezettséget vállalt arra, hogy 9 milliárd euró összegű részvényesi kölcsönt nyújt a bajba jutott társaságnak, amelyet az azután France Télécom részvények szolgáltatásával fizetne vissza. Bár a kölcsön folyósítására végül nem került sor, önmagában az a tény, hogy Franciaország a távközlési vállalkozás mögé állt és kinyilvánította a készségét a társaság megsegítésére, megnyugtatta a befektetőket, aminek következtében a cég csődkockázata jelentősen lecsökkent és annak részvényei is szárnyalni kezdtek.
A Bizottság ezek után úgy határozott, hogy a francia államnak a cég megmentésére vonatkozó nyilatkozatai és a 9 milliárd eurós kölcsön felajánlása jogellenes állami támogatásnak minősülnek (ilyen támogatást piaci körülmények között nem kaphatott volna a francia cég). Ennek ellenére a France Télécomnak nem kellett visszafizetnie semmit a francia államkasszába, mivel egyrészt a Bizottság nem volt képes az állami támogatás pontos összegének megállapítására, másrészt pedig a France Télécom – hasonló korábbi eset hiányában – nem tudhatta, hogy a francia állam őt védő nyilatkozatai a kölcsön felajánlásával együtt vizsgálva állami támogatásnak minősülhetnek.
A Bizottság határozatát Franciaország, a France Télécom, valamint annak két versenytársa is megtámadta a Törvényszék előtt.
Háttéranyagok
Háttéranyagok
Háttéranyagok
Háttéranyagok
A május 24-től május 28-ig tartó munkahét
2010. május 24-e (hétfő) és 2010. május 30-a (vasárnap) között az Európai Bíróságon pünkösd alkalmából ún. „semaine blanche” lesz, azaz ezen a héten nem lesznek tárgyalások, ítélethirdetések, és nem kerül sor főtanácsnoki indítványok ismertetésére sem.
