Schmitt Pál olyan köztársasági elnök akar lenni, aki ha megjelenik egy eseményen, annak rangját emeli, aki az “emberek embere”, aki közel mer merészkedni a választókhoz. A jelenlegi házelnök, Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök államfőjelöltje a Fidesz-KDNP csütörtöki frakcióülésén azt mondta: megválasztása esetén nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak. Közölte, missziót indítana a magyar nyelvért, a nemzeti összetartozásért.
A frakciószövetség ülése Orbán Viktor államfőjelöltet ajánló levelének ismertetésével kezdődött, a dokumentumot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője olvasta fel az ülés elején, amelyet nagy taps fogadott a képviselők részéről.
Schmitt Pál több mint félórás beszédében az elnök mozgásteréről, lehetőségeiről, stílusáról, alkotmányos kötelezettségeiről, jogosítványairól, ambícióiról szólt.
Az államfői poszttal kapcsolatos személyes megközelítését illetően azt mondta, a rendszerváltás óta eltelt két évtized eddigi három köztársasági elnökét látva két út adódik. Az egyik a távolságtartó, arisztokratikus megközelítése az elnöki feladatnak: az az államfő, aki ritkán jelenik meg, ünnepi alkalmakkor, akkor is rövid ideig marad ott, ritkán vállal közszereplést, ugyanakkor maradéktalanul őre az alkotmányozásnak – fejtette ki.
Ezzel szemben, a hozzá közelebb álló másik szerepkörben az elnök az “emberek embere”, aki közel mer merészkedni a választókhoz. Ahol megjelenik, annak az eseménynek a rangját emeli, ahol megjelenik, mindenki jól érzi magát – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elnök jelenléte sokat jelent a médiának, a kisebb településeknek, határon túli magyaroknak. Schmitt Pál ezt a megközelítést választaná. Egy olyan elnöki szerepre készül, amelyben “az elnök felkötheti a nadrágját” – mondta.
Sosem szabad megsértődni, ha a köztársasági elnök egy törvényt visszaküld – emelte ki a jelölt, hozzáfűzve, hogy az elnök soha nem mérlegeli, ki terjesztette fel a jogszabályt. A parlamenti többségre utalva hangsúlyozta, az elnök fejében nem lehet kétharmad, háromharmadnak vagy akár négyharmadnak kell lennie, hogy a határon túli magyarokat is beleszámítsa.
A frakciók figyelmébe ajánlotta, hogy a kétharmados többség – amely megköti az elnök kezét is – óriási lehetőség, de talán még nagyobb felelősség, ezzel visszaélni nem szabad, élni viszont természetesen szabad.
Közölte, megválasztása esetén nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak, az ellenőrzésé és a kiegyensúlyozásé, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek a közjó és mindenki javát szolgálják. Az új alkotmányról szólva azt mondta, “nem magunknak csináljuk, hanem a magyar történelem számára”, hogy olyan lehessen, amelyet Werbőczyvel, az Aranybullával, Szent István leveleivel vagy a vérszerződéssel lehet összevetni. Bátran hozzá lehet nyúlni a köztársasági elnök szerepköréhez, a választásokhoz, a költségvetéshez – jegyezte meg az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban.
Orbán Viktor államfőjelöltje együttműködésre, szolidaritásra, konzultációkra készül, és nem dekrétumok, leiratok, feliratok keretében képzeli el a munkát. Úgy fogalmazott: nem kíván “elefántcsonttoronyban ülni”. Az ülésen résztvevő képviselőket arra biztatta, ha államfővé választják, keressék fel őt, aki a párbeszédet meghallgatással kezdi majd.
A vezető pozíciókra való jelölésekkor egyeztetni fog – jelentette ki. A konzultációkra példaként említette a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és az ombudsmanoknak a személyét. Az legyen a vezető, aki szakember, aki rátermett és aki mögött konszenzus van – sorolta.
Az elnöknek önként kell vállalnia, hogy a nemzeti összetartozás és együttműködés motorja legyen – összegezte, beszéde végén pedig Szent István királynak Imre herceghez szóló intelmeiből idézett.
Ha köztársasági elnökké választják, összefogást hirdet a magyar nyelvért, és missziót indít a nemzeti összetartozásért Schmitt Pál.
A jelenlegi házelnök személyes célkitűzései között említette a magyar nyelv védelmét, amellyel kapcsolatban akár díjat is alapítana.
Emellett a nemzeti összetartozással összefüggésben úgy fogalmazott: nyakába venné a világot, és ahol szép számban élnek magyarok, arra biztatná őket, ne csak lélekben tartsák a kapcsolatot Magyarországgal, hiszen arra most már jogi lehetőség is lesz a kettős állampolgárságról szóló törvény miatt.
Schmitt Pál e két cél mellett a jobb egészségért és az oktatás színvonalának emeléséért is dolgozna, szerinte ugyanis az oktatás jelenleg elhanyagolt, a tanárok erkölcsi, anyagi és morális megbecsültsége sehol sincs.
A magyar ember lesz a munkája középpontjában – fogalmazott az államfőjelölt.
Bemutatkozása után Schmitt Pál válaszolt a Fidesz-KDNP-sek kérdéseire. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke arra volt kíváncsi, hogy a jelölt hogyan vélekedik az autonómia kérdéséről. A fideszes Wittner Mária az 1956-os elítélteknek járó nyugellátással kapcsolatos igazságtalanságokat tette szóvá. Schmitt Pál válaszában hosszan méltatta az 56-osokat.
A Fidesz-KDNP-frakció kedden Balogh Andrást, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét hallgatta meg. A kormánypárti frakciószövetség hétfőn dönt arról, kit támogat a keddi államfőválasztáson az Országgyűlésben.
Kapcsolódó cikkek:
Sólyom: Jó lelkiismerettel fejezem be a munkát – Az augusztus 4-én leköszönő államfő megszólal→
