A személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt 2008. szeptembere óta folyamatban lévő bűntető ügyben a főügyészség a mai napon gyanúsítottként hallgatta ki Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly volt országgyűlési képviselőket.
Dr. Dávid Ibolya vonatkozásában 2 rendbeli személyes adattal visszaélés vétsége – amelyek közül az egyik bűncselekményt társtettesként követett el –, valamint 1 rendbeli kényszerítés bűntette megalapozott gyanúja merült fel.
Herényi Károly megalapozottan gyanúsítható 1 rendbeli személyes adattal visszaélés vétsége elkövetésével, amelyet társtettesként követett el.
A gyanúsítottakkal közölt bűncselekmények lényege szerint az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő, 2008. szeptemberében tett büntetőfeljelentés mellékleteként 2 telefonbeszélgetés is szerepelt. A telefonbeszélgetéseket az NBH titkos információgyűjtés keretében rögzítette.
Ezen hanganyagok CD lemezre másolva – ismeretlen körülmények között – 2008. szeptember 10-én Dávid Ibolya birtokába kerültek.
Ezen felvételek – amelyeken az UD Zrt. ügyvezetői és más személyek beszélgetései, személyes adatai voltak – felhasználásával 2008. szeptember 12-én Dávid Ibolya és Herényi Károly arra próbálta meg – közvetítő személyeken keresztül – Almássy Kornélt rábírni, hogy lépjen vissza a pártjukban az elnökjelöltségtől. Közölték, hogy amennyiben ezt nem teszi, nyilvánosságra hozzák a személyes adatokat tartalmazó hanganyagot.
Almássy Kornél erre először nem volt hajlandó.
Ugyanezen a napon Dávid Ibolya az általa vezetett párt frakciója előtt lejátszotta a hangfelvételt – amelyből a beszélők személye is ismertté vált –, majd sajtótájékoztatót tartott e tárgyban.
Másnap, szeptember 13-án Dávid Ibolya Almássy Kornél képviselőjével újabb feltételeket közölt, amelynek a teljesítéséhez kötötte, hogy további hangfelvételt ne hozzon nyilvánosságra.
Almássy Kornél a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az elnökjelöltségről lemondjon, illetve teljesítse az őt, illetve egyes támogatóit hátrányosan érintő feltételeket.
A gyanúsítottak cselekménye Almássy Kornél politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, ennek eredményeként Almássy Kornél, mint közszereplő társadalmi, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak.
Dávid Ibolya a hangfelvételen szereplő személyeknek ugyancsak jelentős érdeksérelmet okozott, mivel közmegítélésükben azt a látszatot keltette, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre.
Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly a gyanúsításközlés ellen panasszal nem élt, ugyanakkor közölték, hogy álláspontjuk szerint nem követettek el bűncselekményt. Ezt követően a vallomástételt megtagadták.
A főügyészségünk ugyanezen ügyben a tegnapi napon Tóth Károly volt országgyűlési képviselőt hallgatta ki gyanúsítottként.
Tóth Károly megalapozottan gyanúsítható 1 rendbeli hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette elkövetésével.
Tóth Károly az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnökeként eljárva, 2008. szeptember 25. napján szóban, valamint írásban arra hívta fel, illetve arra bírta rá dr. Szilvásy Györgyöt, a polgári titkosszolgálatokat akkor irányító tárca nélküli minisztert, hogy az NBH által titkos információgyűjtésből származó adatokra alapozott és az UD Zrt. ügyvezetőjét is érintő büntetőfeljelentéshez mellékelt – az ügyvezetőnek Demeter Ervin és dr. Kövér László országgyűlési képviselőkkel folytatott, a feljelentés szempontjából indifferens –telefonbeszélgetéseinek adatait – miután az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága ülésének aznapra történő, soron kívüli összehívására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre – bizottsági ülésen kívül bocsássa a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai rendelkezésére azért, hogy „a FIDESZ vezető politikusainak érintettségét” bemutató bizonyítékok megismerhetőek legyenek.
Mindezt annak ellenére tette, hogy tudta, illetve tudnia kellett, hogy a bűnügyi személyes adatnak minősülő hangfelvételek ilyen kezelésére nincs törvényes joglap, illetve törvényes cél.
A titkos információgyűjtésből származó bűnügyi személyes adatok jogtalan kezelése az ellenzéki politikusok nyilvánosság előtti lejáratását célozta, amely az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekeit – közmegítélésüket tekintve – jelentős mértékben sértette, magatartásával ezt célozta.
Tóth Károly a gyanúsításközlés ellen panasszal élt, majd megtagadta a vallomástételt.
