A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2009 után 2010-ben is egy 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében igyekezett fényt deríteni, hogy hogyan vélekednek az emberek a hamisítás jelenségéről. Ennek keretében a HENT azokra a kérdésekre keresett választ, hogy milyen hamis terméket vásárolnak a magyar fogyasztók, illetve, hogy mit gondolnak a hamis termékekről, a hamisítás társadalmi hatásairól, és a hamisítás büntethetőségéről.
Pozitív eredményeket hozott a hamisítás elleni harc
A HENT kutatásának legfontosabb tanulsága, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a hamis termékek iránti érdeklődés. A felmérés igazolja, hogy van eredménye a HENT szemléletformáló kommunikációjának, hiszen az emberek egyre tudatosabban igyekeznek kerülni a bizonytalan forrásból származó hamisítványokat. A pozitív változásokra már az ország határain túl is felfigyeltek, hiszen Magyarország idén lekerült az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala által készített Watch List-ről. A listán azok az országok szerepelnek, ahol a szellemi tulajdon védelmének területén hiányosságok mutatkoznak. A pozitív változásban a jelentés szerint kiemelt szerepe van a HENT által 2009-ben kezdeményezett és a Magyar Szabadalmi Hivatal által koordinált intézkedéseknek.
Vásárolnának hamis termékeket a magyar fogyasztók?
A kutatás szerint a megkérdezettek 19 százaléka talán, míg 5 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. A termékek közül a hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, ennek beszerzését minden negyedik vásárló elképzelhetőnek tartja. Az eredményből az is kitűnik, hogy a nem eredeti ruházati terméket nem is igazán tekintik hamisítványnak a fogyasztók, hiszen jó néhányan voltak, akik az általában megfogalmazott hamis terméktől elzárkóztak, a hamis ruházati termék iránt viszont nyitottak voltak.
Örömteli fejlemény, hogy 2009-hez képest 2010-ben jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik elutasítják a hamis termékek megvásárlását.
A budapestiek és a fiatalok a legnyitottabbak a hamis termékek iránt
A hamis termékek iránti nyitottságot erősen befolyásolja a kor. A fiatalok és a fiatal középkorúak az átlagosnál jóval nyitottabbak, míg a középkorúak és az idősek az átlagosnál jóval elutasítóbbak. Amíg a fiatalok 38 százaléka, addig az idősek 11 százaléka vásárolna hamis terméket.
A kor mellett a településtípus és a lakóhely is befolyásolja az attitűdöt. Amíg a budapestiek, illetve a közép-magyarországi régióban élők egyharmada nyitott a hamisítványokra, addig ez az arány jóval alacsonyabb a megyeszékhelyen élők, illetve az észak-magyarországi, dél-dunántúli és közép-dunántúli régióban élők körében, akiknek 18-15 százaléka gondolkodik ugyanígy.
Kik vásárolnak hamis termékeket?
A fogyasztói attitűdök mellett a konkrét cselekedetekre is rákérdezett a kutatás. Az eredmények szerint az elmúlt egy évben a lakosság 16 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A hamis terméket vásárlók háromnegyede többször is, míg egynegyede csak egyszer.
Hamis ruházati termékeket minden ötödik magyar vásárolt
A konkrét vásárlásra vonatkozó adatokból is kiderül, hogy a magyar fogyasztók nem igazán tekintik hamis terméknek a nem eredeti ruházati terméket. Minden ötödik magyar fogyasztó bevallotta ugyanis, hogy hamis ruházati terméket vásárolt, míg általában a hamis termékeknél ez az arány csak 16 százalék volt.
A lakóhely befolyásolja a hamis termékek terén a vásárlói aktivitást. Amíg Közép-Magyarországon a megkérdezettek 26 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis terméket, addig ugyanez az arány Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon 10 százalék, míg Közép-Dunántúlon 8 százalék. Figyelemre méltó eredmény, hogy a fővárosban ötször annyian vásároltak hamis terméket, mint a megyeszékhelyeken.
Mit gondolnak az emberek a hamis termékekről?
A tavalyi évhez képest 5 százalékkal, 17 százalékról 12 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítvány van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A magyarok döntő többsége nem büszkélkedik, hanem inkább eltitkolja, hogy hamis terméket vásárolt. Mindössze minden huszadik vásárló dicsekedne el ismerőseinek, hogy milyen jó üzletet csinált, amikor az eredeti termék helyett egy hamisítványt választott.
Mit gondolnak az emberek a hamisítás társadalmi hatásairól?
Az emberek közel 70 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. A válaszadók valamivel több mint fele azt is tudja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. A tavalyihoz képest jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik szerint a hamisítványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. Míg tavaly a válaszadók kétharmada vélekedett így, az idei évre ez az arány 76 százalékra növekedett.
Mit gondolnak az emberek a hamisítás büntethetőségéről?
Az emberek 69 százaléka úgy gondolja: aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ez 4 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. A fogyasztók a törvényeken is változtatnának, 10 emberből 7 szigorúbban büntetné a hamisítókat és a hamisítványok terjesztőit. Ennek az is lehet az oka, hogy a válaszadók kétharmada szerint a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözésnek a bevételeit növelik.
A vásárlók felelősségét kevésbé tartják egyértelműnek a magyarok. A megkérdezettek 36 százaléka értene egyet azzal, hogy a hamis termékek vásárlóit is felelősségre lehessen vonni. Ezzel egybevág, hogy a megkérdezettek közel fele támogatja a zenék, filmek magáncélra való másolásának szabadságát.
