Dokumentumok igazolják Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerint, hogy Sukoró ügyében Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt kormányfők hamisan tanúskodtak az ügyészség előtt. A fideszes politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: birtokába került több olyan angol nyelvű levél, amelyet Bajnai Gordonnak címzett az izraeli befektető, illetve amelyet Bajnai Gordon és Veres János volt pénzügyminiszter írt az izraeli befektetőnek.

A magyar állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén található ingatlanok Pilis, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra való cseréjéről 2008. július 30-i döntésében határozott a Vagyongazdálkodási Tanács.

A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Ugyancsak februárban adta hírül a Népszabadság, hogy King’s City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található – összesen 183 hektáros – gyümölcsöseit.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt már 2009 áprilisa óta folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen az ingatlanok cseréje miatt.

2009 májusában Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. értékesítési igazgatója dokumentumokkal igazolta, hogy jogszerű volt a csereügylet.

Bajnai Gordon akkori miniszterelnök júniusban az egymásnak ellentmondó információk miatt vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében.

Budai Gyula júliusban, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatójaként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem hivatalos jelentésére hivatkozva közölte: szerinte Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója “cinkosa az ingatlanpanamának”, amelyben jó minőségű, jó helyen lévő, több mint egymilliárd forint értékű állami földet rossz helyen lévő, értéktelen gyümölcsösért cseréltek el.

2009. augusztus 13-án közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a sukorói ingatlancsere ügyében a Székesfehérvári Városi Bírósághoz a városi ügyészség, mert az “ügyben érintett magánszemély” (Joav Blum) Sukorón “csak névlegesen létesített lakóhelyet”.

Ezután a Fidesz a beruházás felfüggesztését kérte a kormánytól. Budai Gyula arra hívta fel a figyelmet: a sukorói beruházáshoz kapcsolódó koncessziós pályázatot annak ellenére hirdette eredményesnek a kormányzat, hogy több szabálytalanság is felmerült, és a külföldi befektetővel szemben vádiratot nyújtott be az ügyészség. Felhívta Oszkó Péter pénzügyminiszter figyelmét, hogy Joav Blum olyan földekről kötött csereszerződést az állammal, amelyeknek a csere időpontjában nem volt tulajdonosa.

Októberben a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közölte nyomozásuk eredményét: “valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek”. Oszkó Péter felkérte a MNV Zrt. elnökét, hogy az MNV kezdjen egyeztetést Joav Blummal a sukorói telekcseréről azért, hogy az eredeti állapotot helyre lehessen állítani.

Ezt követően Budai Gyula közölte, hogy bizonyítékokként különböző iratokat adott át a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Az átnyújtott csomag tartalmazta a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, valamint az MNV belső utasításait. Ezek alapján Budai Gyula szerint “egyértelműen bebizonyítható, hogy mind Tátrai Miklós, mind Benedek Fülöp (az MNV vezérigazgató-helyettese) szándékosan szegte meg azokat az előírásokat, amelyeket a jogszabály, illetve a belső utasítások előírnak”.

A Fidesz novemberben a sukorói szerződés azonnali felbontását és politikai jogi felelősségre vonást követelt. Az ügyben két politikai felelősként Bajnai Gordont és Oszkó Pétert nevezték meg.

2010. március 11-én a Központi Nyomozó Főügyészség tanúként hallgatta meg Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt (2008 májusában nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter). Nyilvánosságra hozott tanúvallomása szerint Bajnai Gordon nem emlékezett arra, hogy a beruházással kapcsolatos parlamenti egyeztetésen szóba került-e az ingatlancsere, illetve a sukorói ingatlanok.

Áprilisban Gyurcsány Ferencet is kihallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség. Vallomása szerint a King’s City kaszinóberuházással kapcsolatos földcserére vonatkozó igény már a 2008. májusi parlamenti egyeztetés előtt ismert volt.

A Központi Nyomozó Főügyészség június 4-én hozta nyilvánosságra legutóbbi szakvéleményét, mely szerint a sukorói csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, így a csereügyletben 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.

Az LMP pert indított az MNV ellen, és 2009 novemberében a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében kimondta: az MNV-nek ki kell adnia a sukorói telekügylet kapcsán készített értékbecsléseket, valamint a telekcserével kapcsolatban a földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentumot. Majd 2010. június 10-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta: nyilvános a sukorói ügylet dokumentációja.

Június 11-én Orbán Viktor kormányfő Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselőt miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, feladata “az állami földek jogellenes elherdálásának” felderítése.