A Harvard, a Duke, a North Carolina Egyetem tudósai pszichológiai kísérletet folytattak nagyszámú női alany részvételével. A kísérlet célja az volt, hogy kiderítsék: akik hamis terméket viselnek, azok az élet más területén is hajlamosabbak lesznek-e a szabályok áthágására.
A kutatók a kísérletben résztvevő nőknek exkluzív Chloé napszemüveget adtak használatra. Az alanyok felének azonban azt az információt adták, hogy az általuk viselt napszemüveg hamis, míg a többiek a korrekt információ birtokában voltak. A kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálják: vajon a hamis szemüveget elfogadók viselkedésükben is hajlamosabbá válnak-e a nem becsületes viselkedésre. Ennek megmérésére olyan feladatok elé állították a nőket, ahol lehetőség volt a csalásra, illetve lehetővé tették az alanyoknak, hogy a feladatok végrehajtását maguk értékeljék.
A kísérlet meglepő eredményt hozott. Azok, akik azt hitték hamis szemüveget viseltek, jóval nagyobb arányban csaltak az értékelésnél, amikor azt gondolták, hogy nem figyelik őket, mint azok, akik az eredeti terméket viselték. Az előbbi csoport 70, míg az utóbbi csoport 30 százaléka bizonyult szabályszegőnek. Az eredményt nem befolyásolták a résztvevők szociodemográfiai jellemzői, mert a szemüvegek véletlenszerűen lettek szétosztva.
A kísérlet után az alanyokkal még egy kérdőívet is kitöltettek, amely erkölcsi kérdéseket járt körül. Az eredmények itt is abba az irányba mutattak, hogy a hamis napszemüveg viselésének a tudata befolyásolja a viselkedést. A hamis napszemüveg csoport tagjai ugyanis az őket körülvevő világot negatívabban értékelték, mint a másik csoport tagjai. Az embereket becstelenebbnek, megbízhatatlanabbnak tartották és hajlamosabbnak gondolták őket a nem etikus viselkedésre.
A hamis tárgyak viselésekor legbelül csalónak gondoljuk magunkat, és ez a hamis éntudat oda vezet, hogy magunk is hajlamosabbá válunk a becstelen viselkedésre és cinikusan kezdjük szemlélni a minket körülvevő világot. A legtöbb ember azért vásárolja meg ezeket a márkásnak látszó termékeket, mert jóval olcsóbbak az eredetinél, és nem számolnak azzal, hogy ezért komoly „morális árat” is fizethetnek – írja a kutatás apropóján Wray Herbert a Scientific American folyóiratban.
