Jóri András szerint új egyensúlyt kell teremteni az adatvédelem és az információszabadság között, mivel az adatvédelem területe túlságosan hangsúlyossá vált.
Az információszabadság napja alkalmából “Adatvédelem kontra adatnyilvánosság – új egyensúly?” néven nemzetközi konferenciát tartottak kedden Budapesten, amelyen Jóri András adatvédelmi ombudsman is felszólalt.
Mint mondta, a magyar jogalkotó élen járt Európában, amikor megalkotta az első kombinált, adatvédelmet és adatnyilvánosságot együtt szabályozó törvényt és felügyeletére felállította az adatvédelmi biztos intézményét. Azonban hiába jó az elméleti modell, a gyakorlatban megbomlott az összhang a két jogág között, ennek a visszaállítása teremtené meg az új egyensúlyt.
Az egyensúlyhiány egyrészt abban nyilvánul meg, hogy az ügyeknek csak az 5-10 százaléka tartozik az információszabadság körébe, azaz mérhetően kisebb az információszabadság iránti igény, mint az adatvédelem iránti. Emellett sokan az adatvédelemmel azonosítják az intézményt, nem egyértelmű, hogy pont az ellentétes jogot is szolgálja.
A probléma aktuálissá vált az országban, mivel nyilvánvaló, hogy a közéletben elsődleges prioritást élvező ügy lett a korrupció elleni harc, ami a biztos szerint már az ország működését veszélyezteti. Az adatnyilvánossági szabályoknak ezért nagyobb hangsúlyt kell élvezniük e téren. Másodsorban megnőtt a múlt rendszerrel kapcsolatos szabályozás újraértékelése iránti igény is, itt is elemi erővel jelenik meg a nyilvánosság iránti igény.
Az európai tendenciákról Jóri András azt mondta: Európában is felmerült a túl erős adatvédelem kérdése, azaz nem az-e a helyzet, hogy néha már túlzásba viszik a személyek védelmét. Emellett más országokban már megjelentek a valóban korszerű információs biztosi intézmények, amelyek képesek szankciókat is alkalmazni és mindkét jogterületen eljárnak. Folyik az európai adatvédelmi jog megújítása is.
Az ombudsman szerint az új egyensúly lényege, hogy az adatvédelem mindenkor mint a magánszféra-védelem fontos, az információs társadalom körülményei között hatékony eszköze érvényesüljön, ám ne váljon öncéllá, és különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket.
Jóri András szólt az intézmény megújításának lehetőségeiről is: szükségesnek tartja az adatnyilvánossági hangsúly erősítését és előnyösnek tartaná az Európában használt információs biztos elnevezést. Másrészt szerinte le kell választani az intézményt az ombudsmani intézményről és szabályozásáról. Az információs biztost erős hatósági hatáskörökkel kellene felruházni.
