A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közzétette honlapján a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló új törvényjavaslatát, mely az eddigieknél szélesebb spektrumban biztosítaná a jogszabályalkotásba való beleszólást mind a civil szervezetek, mind a magánszemélyek számára.
A minisztérium a benyújtott törvényjavaslattal azt kívánja elérni, hogy a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe. Ehhez az egyeztetés két formáját fekteti le, e szerint lehetőség lenne általános és közvetlen egyeztetésre a társadalom tagjaival.
Az általános egyeztetés kötelező a szakminiszter számára. Ennek keretében az adott minisztérium honlapján közzé kell tenni a jogszabályok tervezetét, melyre bárki véleményt nyilváníthat, a megtett véleményekről visszaigazolást küldenek a véleményező részére. Az elutasított véleményekre indoklással, érdemben reagálnak a minisztérium honlapján. Fontos, hogy a jogszabály hatályba lépését követő egy év után a végrehajtással kapcsolatos véleményezésre is mód van, így bárki kezdeményezheti a fentihez hasonló módon a problémás területekkel kapcsolatos jogszabály-módosítást is.
A közvetlen egyeztetési forma a fogyasztóvédelem szempontjából jelentős, hiszen ennek keretében a szakminiszter együttműködési megállapodás megkötésével bevonhatja az érdekképviseleti szervezeteket is a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetésbe. A törvényjavaslat azokat a szervezeteket vonná be, melyek széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre. Hiányosság azonban, hogy a közvetlen egyeztetés nem kötelező, az csupán lehetőség a szakminiszter számára. Fontos annak szükségességét is hangsúlyozni, hogy a civil szervezetek kiválasztásánál ne a személyi kapcsolatok, illetve egyéni érdekek domináljanak, hanem valóban a szakmailag jól felkészült, reprezentatív vélemény nyújtására képes szervezeteknek biztosítsanak lehetőséget az egyeztetési folyamatban.
További kérdést vet fel, hogy a tervezet szerint az ármegállapításról szóló jogszabályokat nem kell ilyen egyeztetésre bocsátani, csupán a miniszter elvi lehetősége van meg a hatósági ár megállapításánál a fogyasztói civil szervezetek véleményének kikérésére. A gyakorlatban nem sok remény fűződik ennek megvalósulásához – vélik a civilek. Ugyanígy könnyű kibújó a kötelezettség alól, hogy „ha a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik” nincs szükség egyeztetésre.
2008. szeptember elseje előtt a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján az árhatóság köteles volt a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően kikérni a társadalmi szervezetek véleményét, azonban a fenti dátum után e kötelezettség sajnálatos módon megszűnt.
Szükséges ezt mindenképpen a jövőben visszaállítani, akár a fogyasztóvédelemről szóló törvény, akár a jelenlegi társadalmi egyeztetésre vonatkozó törvényjavaslat kapcsán – hangsúlyozzák a fogyasztóvédők. Ez elősegítené azt, hogy a demokratikus jogállami elvek által is lefektetett konzultatív eljárási mechanizmusok tekintélye visszaálljon és ezzel kapcsolatban a megalkotott jogszabályok társadalmi legitimációja is a megfelelő szintre emelkedjen.
Összefoglalva: kérdéses, hogy lesz-e közvetlen egyeztetés, ha lesz milyen stratégiai partnerekkel fog megvalósulni, és a jogszabálytervezetek milyen széles körénél kerül alkalmazásra.
