Rétvári: Több civil véleményt is befogad a kabinet a részvételi törvényhez.

Az államtitkár az egyik ilyen, a Bányászszakszervezet javaslatára bekerülő példaként említette, hogy az egyeztetés végén közzé kellene tenni, hogy milyen szervezetek szóltak hozzá az indítványhoz.

A Transparency International javaslatára a miniszter tájékoztatója is elérhető lenne a nyilvánosság számára. Kötelezővé kellene tenni a szervezetekkel való együttműködések kialakítását.

Megfogadták és kiegészítették a tervezetet az adatvédelmi biztos javaslata alapján, hogy a sürgősség vagy a Magyar Köztársaság jelentős érdekei miatt társadalmi egyeztetésre nem bocsátott tervezeteket, ettől függetlenül közzé kelljen tenni a szaktárca honlapján.

A részvételi törvényhez az október 7-i határidőig több mint száz szervezet fogalmazott meg véleményt, javaslatot. Írásban juttatta el javaslatát többek között a Közigazgatási Fejlesztési Társaság, a CÖF, a Magyar Bankszövetség, a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége, a WWF, a Zöld Nők Társadalmi Egyesület. A tárca kérésére elküldte álláspontját egyebek mellett a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

Az államtitkár elmondta, hogy több szervezettel személyesen is konzultáltak, így a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, a Közép-Magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület és a történelmi egyházak képviselőivel. Személyes egyeztetést folytatott a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) által szervezett konzultáción, amelyen többek között részt vettek az Európa Ház, a Századvég Alapítvány, a Levegő Munkacsoport és az Első Magyar Lobbi Szövetség képviselői. A Pallas Páholyban szervezett egyeztetésen több tucat szervezet képviseltette magát.

Rétvári Bence közölte, hogy pozitív volt a javaslat fogadtatása, és előre mutatónak értékelték azt az egyes szervezetek. Különösen azt, hogy a kormány fontosnak tartja a civilek véleményét, és ennek deklarálására külön törvényben tervezi szabályozni ezt a kérdést. A civilek évek óta vártak hasonló javaslatra, s ezzel a külön jogszabállyal a kormány elismeri őket – mondta, felidézve azt is, hogy a kabinet az indítvánnyal egy 2006-os civil kezdeményezést karolt fel.

A jelenlegi javaslat szerint 2011. január 1-től társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, néhány kivételtől eltekintve, a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit azok indokolásával együtt.

A javaslat szerint nem lenne például társadalmi egyeztetésre bocsátható a tervezet, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a szakminiszter lesz a felelős.

Kapcsolódó cikk:

2011-től társadalmi részvétel a jogszabályalkotásban – A társadalmi egyeztetés formáiról és szabályairól→