Közbeszerzési aktualitások – Jogi Fórum konferencia

2010.10.20. Jogi Fórum/ Lakatos Márk

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010. júliusban elfogadott módosításai jelentős változásokat eszközölnek a közbeszerzési eljárás menetében. A várható hatásokról a Közbeszerzések Tanácsa, a Transparency International és a Magyar Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó Kft. szakértői számoltak be.

Szeptember végén zajlott a Jogi Fórum szervezésében a közbeszerzési törvény változásairól szóló konferencia. A jogszabályi módosítások tekintetében új rendelkezéseket kell alkalmazni az egybeszámítási szabályoknál, új előírások érvényesek a biztosítékok rendszerében, pontosításra kerültek az összeférhetetlenségi előírások, egységesültek az ajánlatokra vonatkozó formai követelmények, továbbá módosult a jogorvoslati szabályok és határidők rendje, valamint új rendszert vagyunk kötelesek alkalmazni a hiánypótlás és az érvénytelenségi okok tekintetében. A 2010. július 22-én az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás következményeképp várhatóan egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá válnak a közbeszerzési eljárások.

A törvénymódosítás hatásait elsőként Dr. Fribiczer Gabriella hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának megbízott szakmai főtitkárhelyettese elemezte.
A változások értelmében 2010. szeptember 15-től, közel két hónap „felkészülési idővel” kötelesek az eljárásban részt vevő szereplők igazodni az új szabályokhoz. A Kbt. módosításával ugyanakkor nem a törvény reformja volt a cél, hanem a legsürgősebbnek ítélt változások átvezetése – tehát a Kbt. újrakodifikálása még mindig várat magára.
Elsősorban az eljárások intézményrendszerében történt nagyarányú változás. A Közbeszerzések Tanácsa ezentúl 10 tagot számlál, amely létszámból 3-3-3 tag képviseli a közérdeket, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket. Az elnök és alelnök mandátuma egyaránt 5 évre szól, minden munkáltatói jog gyakorlója a Tanács elnöke, s pontosodnak a Döntőbizottság elnökével kapcsolatos követelmények. Változik a becsült érték fogalma és az egybeszámítási szabályok, ennek következményeképp módosulnak az összeférhetetlenségi szabályok is az eljárás átláthatóbbá tétele érdekében. Eltörlésre kerül a kötelező hirdetményellenőrzés – főszabály szerint opcionális, kivéve, ha közösségi eljárásrendben részben vagy egészben európai uniós forrásból valósul meg a közbeszerzés, vagy egyszerű eljárásban akkor, ha támogatott szervezetről van szó, és a beszerzés 75%-ot meghaladó mértékben támogatott. Az átláthatósági biztos intézménye megszűnik. Változik az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet és az alvállalkozó fogalma, módosul a többszörös megjelenés tilalma, új rendelkezések alkalmazandók a teljesítési és jólteljesítési, továbbá az egyéb biztosítékok vonatkozásában, az előzetes vitarendezés szabályaiban, a szerződéskötési moratórium és a jogorvoslati határidők tekintetében.

Dr. Tausz Péter, a Transparency International Magyarország (TI) szakértője a korrupciós kockázatokról beszélt.
A szakértő, hivatkozva a TI által 2008-ban készített, Nemzeti Integritás Rendszer című állásfoglalására előadta: közbeszerzési eljárások rendszere bonyolult – a törvényt 2004 óta több mint 30-szor módosították, ez 45 időállapotot eredményezett; követhetetlen – kezdetben 21, most 18 végrehajtási jogszabályt tartalmaz; ellenőrizhetetlen – nem áll fenn az elszámoltathatóság gyakorlata; a védelmi- és központosított beszerzések eredményeképp átláthatatlan, valamint a hatékony jogorvoslat hiányából fakadóan kiszámíthatatlan. A számok nyelvén kifejezve évente 1600 milliárd forint értékben történik közbeszerzés, s a korrupció ténye 25%-ban drágítja az eljárásokat. A korrupció okai igen szerteágazóak: egy 2009-ben készült GKI-kutatás alapján a három legnagyobb korrupciós tényező a versenypiaci árnál magasabb ár elérésére való törekvés a döntéshozók korrumplálsa révén (18%), a befektetői körök lobbitevékenysége (21%), valamint a közbeszerzésről döntést hozók rosszul fizetettsége (33%). A TI állásfoglalása a Kbt. módosításairól természetesen az átláthatóság jegyében fogant. Ezt veszélyeztethetik az információk visszatartása, a szerződések nyilvánosságára, a versenykorlátozásra, az ingatlan megszerzésére irányuló eljárás kivételére, illetve az ellenjegyzése eltörlésére vonatkozó részek. A TI szerint – mindezekkel ellentétben – az átláthatóságot a következők segíthetik: 1) a közbeszerzési terv kötelező tartalmának kibővítése a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzésekkel; 2) a közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevételnek eltörlése; 3) a kötelező hirdetmény ellenőrzésének eltörlése; 4) az átláthatósági megállapodás eltörlése; 5) az adminisztratív terhet enyhítése; 6) jogorvoslati eljárási díjak csökkentése; 7) jogsértés esetén kamara vagy érdek-képviseleti szerv általi kérvény benyújtása; 8) elektronikus közbeszerzés bevezetését előkészítő szabályok.

Dr. Guba Zoltán, a Magyar Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó Kft. ügyvezetője, ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó az ajánlati felhívás és a dokumentáció ellentmondásainak kezeléséről, az egyszerű eljárás tekintetében a kizáró okok igazolásáról és egyéb vonatkozású, új gyakorlati szabályok alkalmazásáról beszélt; kitért az alkalmasság igazolásának új szabályaira, az ajánlatokra vonatkozó formai előírások egységesítésére, a hiánypótlás korlátaira, az alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó új előírások ismertetésére, valamint az érvénytelenségi okok új rendszerének értelmezésére.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
TRANSPARENCY INTERNATIONAL