India a fejlődő országokban élők milliói számára gyárt megfizethető, és gyakran életmentőnek számító generikus gyógyszereket. A nagy kereslet és a hatalmas piac reményében azonban a kínai hamisítók mind gátlástalanabbul termelik és exportálják a maguk termékeit ezekbe az országokba.

Pekingnek többet kell tennie a határain belül virágzó, globális piacra termelő gyógyszerhamisítás ellen – ezzel a gondolattal nyitja és zárja írását Roger Bate és Tom Woods a The American hasábjain megjelent cikkükben. Az előbbi az American Enterprise Institute munkatársa, az utóbbi a Woods International elnöke. Mindketten a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem elismert szakértői.

Bate és Woods szerint a kínai hamisítók módszeresen hamisítják különböző gyártók, különösen az indiai cégek készítményeit, amellyel világszerte milliók életét sodorják veszélybe. India generikus készítmények széles skáláját termeli a fejlődő országok piacaira, megfizethető és életmentő készítményekkel látva el ezzel az ott élők millióit. Becslések szerint a HIV vírus kezelésére forgalomba került generikumok nyolcvan százaléka, a malária elleni szerek és antibiotikumok fele származik Indiából.

Mivel az indiai készítmények dominálják a kínálatot a fejlődő államok piacain, sajnos nem meglepő, hogy a hamisítók is megpróbálják kihasítani a maguk szeletét a kínálatból.

A két szerző beszámol egy, a közelmúltban felderített nigériai esetről, amelyben kínai és helyi illegális kereskedők együttműködésével az egész afrikai kontinensen terjesztettek hamis készítményeket, sikeresen beférkőzve a gyógyszerellátási láncolatba. A hamisítók megvesztegették a vámosokat vagy a maguk embereit juttatták fontos pozíciókba az ellenőrök, szállítók kötelékein belül, és így akadály nélkül vihették be veszélyes termékeiket a nemzeti piacokra. Egy esetben hatóanyag nélküli malária elleni hamis pirulákat szállítottak Kínából Nigériába. A készítmény egy indiai gyártó termékének hamisított változata volt. Szerencsére a hatóságok időben leleplezték az esetet, ha nem így történik, számos beteg kisgyerek esetében maradt volna hatástalan a betegség elleni kezelés. Mint írják, a nigériai gyógyszerhatóság rutinszerűen végez ellenőrzéseket, de a csempészeknek rendre sikerül kikerülniük ezt, így igazán eredményesek csak akkor tudnak lenni, ha a hatóság alvilági kapcsolatain szerzett értesüléseik alapján razziáznak.

Bate és Woods ugyanakkor kiemeli, a kínai hamisítók nem válogatnak. Nemcsak az indiai generikum gyártók termékeit, de bármely gyártó bármely termékét hamisítják. Mint írják, Kína hamisít mindent, amit csak egy kicsit is népszerűnek talál. Példának egy vietnami gyártó malária elleni készítményét hozzák, amelynek hamis verziója Nigériában, Ghánában, Kenyában, Ugandában, Tanzániában, valamint Thaiföldön is felbukkant, és mind Kínában készült.

Pekingnek sokkal, de sokkal többet kell tennie azért, hogy állampolgárai „hamisító-kedvét” visszaszorítsa, és így a világ bármely pontján élő betegek biztonságát megvédje.